|
"Köszönjük, Szentatya" Heteken át közöltünk olvasóink leveleiből, amelyekben a jubiláló pápával kapcsolatos személyes élményeiket kívánták megosztani mindnyájunkkal. Sorozatunk lezárásaként adjuk közre ezt a nyílt levelet, amelyet neves személyiségek írtak - és bár csak az ő aláírásuk szerepel alatta, mindnyájan odaírhatnánk a magunkét is. Őexcellenciája II. János Pál pápának Tisztelt Szentatya! Kevés köszönetre méltót találhattunk az elmúlt huszonöt esztendőben, kivéve az Ön jelenlétét. Köszönjük, hogy megpróbálta a lehetetlent, közel kétezer esztendő elmúltával felmutatta az örömhírt, az evangéliumot. Nemcsak felolvasta, hanem megélte és megéli, ahogy a Názáreti tette egykor. Körbe járván a Földet, mindenhová elvitte. S mivel manapság az egész világ beteg, ezért Ön mindenkihez szólt, mert az egész Föld orvosra vár. Betegek a lelkek világszerte, és mi tele vagyunk hamis doktorokkal, pedig a léleknek nincs más orvossága, mint a krisztusi szeretet, amely nemcsak az övéi, de az ellenség felé is kinyújtja a kezét. Ön ezt a szeretetet élte és mutatta be a világnak, s lett ezért botrány sokak szemében. Önnek nem kell Nobel- díjat kapni, Ön más díjat fog kapni, amikor annak eljön az ideje, és a krisztusi szeretet lesz a mérce. Ön e nehéz múlt század végén visszaadta az örömet, hogy kereszténynek lenni jó, mert felmutatta, hogy nincs jobb és reményteljesebb válasz a világ kihívásaira, mint Krisztusé. Ön megmutatta, hogy a keresztény szeretet türelmes és jóságos. Nem kevély, nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel, nem a gonoszságnak örül, hanem az igazság győzelmének. Jó már huszonöt éve tudni, van egy ember, akinek a szavára mindig adhatunk, akiben bölcsesség és erkölcs találkozik. Köszönjük. Budapest, 2003. október 16. Granasztói György, Király Miklós, Jávor Béla, Jókai Anna, Martonyi János, Meszleny László, Nemeskürty István, O´sváth György, Pálinkás József, Salamon László, Solymosi Frigyes, Szikora János, Zlinszky János
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|