A hit és az ész fényénél

A Pax Romana 45. kongresszusa Szegeden

A Pax Romana értelmiségi mozgalom Szegeden, április második felében megrendezett konferenciáját II. János Pál pápa 1998-ban kiadott Fides et ratio kezdetű enciklikája továbbgondolásának szentelték.

Horányi Özséb, a Magyar Pax Romana Fórum elnöke elmondta, hogy a szervezet a konkrét társadalmi problémákkal (cigányügy, korrupció stb) való szembenézés mellett nem szeretné háttérbe szorítani katolikus elkötelezettségéből fakadó sajátos karakterét, ezért immár negyedik alkalommal szerveznek konferenciát az egyházzal kapcsolatos aktuális felvetésekre építve. Az első a családokról szóló püspökkari dokumentum megbeszélése volt, a következő két évben pedig arról tárgyaltak, menynyire képes a - döntési mechanizmus szempontjából is - hierarchikus egyház megfelelni gyorsan változó korunk kihívásainak.

Gyulay Endre szeged- csanádi megyéspüspök Veni Sanctéval vezette be a filozófusok, teológusok, egyetemi professzorok előadásainak sorát. Mezei BalázsA pápai dokumentum és vallásfilózófiai háttere címmel értékelte az enciklikát hangsúlyozva, hogy alapja lehet a filozófusokkal, tudósokkal folytatott termékeny párbeszédnek, ugyanakkor - más előadókhoz hasonlóan - kritikával illette eklektikus jellegét, vagyis azt, hogy az összetartozás kimondása nélkül kombinál a szöveg különböző filozófiai elemeket. Boros János korreferátumában arra utalt, hogy a Fides et ratio a filozófiatörténetet "szelektíven" kezeli, és jóllehet a dokumentum felszólít a filozófiához való pozitív állásfoglalásra, a modern bölcselethez való viszonya meglehetősen "bizonytalan", és nem vázol igazi perspektívát.

A dokumentum konkrét elemzését a továbbiakban a témához lazán kapcsolódó elméleti előadások követték. Fila Béla, a PPKE dogmatika tanszékének nyugalmazott professzora a kinyilatkoztatás tekintélyéről, és a kritikai vizsgálódás határairól/lehetőségeiről beszélt. A kinyilatkoztatásról, amely nem más, mint lelepleződés, "elrejtetlenség", a titok lelepleződése, melynek csúcspontja Jézus Krisztus. A kinyilatkoztatás elől senki sem térhet ki, mert mindenki találkozik a jó és a rossz, a szabadság, a szeretet, a halál fogalmával. Még az ateista is Istennel foglalkozik, amikor tagadja létezését.

Karasszon István, aki a "református gondolkodást" képviselte a kongresszuson, az ismeretek kritikai vizsgálatára hívta fel a figyelmet, valamint arra, hogy a kinyilatkoztatás nem lezáró dogmatizmus, hanem új horizontot nyit Isten és ember viszonyában. Mártonffy Marcell "irodalmárként", nyelvi szempontok szerint, a hermeneutika oldaláról közelítette meg a teológia és a tudomány viszonyát. Máté-Tóth András a Fides et ratiót megelőző pápai dokumentumokat ismertette röviden. Azt, hogy az egyház a XIX. század végén miként volt kénytelen fellépni a megváltói igényeket vindikáló társadalomtudományokkal, a "modernistákkal" szemben, majd milyen utat tett meg máig, amikor a gyümölcsöző párbeszéd lehetősége megnyílt.

A konferencia második napján a vallás és a társadalom, valamint a természettudományok viszonyáról, továbbá a kereszténység és más világvallások kapcsolatáról szóltak neves előadók.

Pallós Tamás

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu