SZENTÍRÁS-MAGYARÁZAT

Megnyitotta értelmüket

(Húsvét 3. vasárnapja - Lk 24, 35-48)

A keresztény hagyomány Szent Lukácsot, Szent Pál hűséges tanítványát és orvosát jelöli meg a harmadik evangélium és az Apostolok Cselekedetei szerzőjének. Az aprólékos nyelvi és tartalmi elemzés alapján a kutatók ma egy nemzedékkel később élt görög történész munkásságára következtetnek. Akkorra már "sokan megkísérelték rendben elbeszélni a köztünk végbement eseményeket" - ahogy könyve előszavában írja.

A mai evangéliumi szakasz a céltudatosan megszerkesztett mű zárófejezetéből az egész könyv összefoglalása és hitelesítő pecsétje: történelmi bizonyosság Jézus szenvedéséről, haláláról és feltámadásáról, a Megváltóról szóló jövendölések beteljesedéséről.

Az ógörög világ mítoszaiban és eposzaiban a halál utáni élet az árnyak és kísértetek sivár tengődése a Hádeszben. Az egyiptomiak hite a túlvilágról jóval gazdagabb volt, erről tanúskodik kiterjedt halottkultuszuk. De a feltámadás gondolata ismeretlen volt előttük, akárcsak a rómaiak előtt.

A zsidók korai hite szerint az alvilágban, a Sheolban aludtak a lelkek, akiket tilos volt bűbájossággal felkelteni, felidézni. A Bölcsesség könyve már arról ad hírt (3,1), hogy az "igazak lelkei Isten kezében vannak". Dániel könyve szerint (12) az igazak ragyogni fognak, mint a csillagok. Végül a Makkabeusok meggyőződése (2Makk 7), hogy a Világ Királya a feltámadáskor életre kelti a vértanúkat, akik az ő törvényeiért haltak meg.

A feltámadás hite volt az egyik lényeges különbség a materialista szadduceusok és a hívő farizeusok között. Vitájukban Jézus az utóbbiak mellett foglalt állást: a szentek, akik most Ábrahám bizalmas társaságában vannak, visszakapják testüket, de már nem házasodnak és nem mennek férjhez, vagyis a feltámadt test átváltozik.

A szent iratok távoli jövendölése az egyetemes feltámadásról most az apostolok számára megelőlegezett kézzelfogható valósággá válik. Együtt esznek és isznak a Feltámadottal, akinek teste mégis más, mint az ő törékeny testük. Nincs alávetve a fizika törvényeinek. Hirtelen eltűnik az emmauszi tanítványok asztalától, majd zárt ajtókon át hirtelen megjelenik az apostolok jeruzsálemi asztalánál, értelmét és zálogát adva az ő jövendő szenvedésüknek és megdicsőülésüknek.

Azóta a Feltámadott időről időre átvérzi és átragyogja a "történelem szövetét". A ráció és a történelmi szükségszerűség zárt rendszerén áthatolva váratlanul megjelenik és felmutatja tündöklő sebeit. Békességet hoz szorongó tanítványainak és békét a háborúktól szenvedő világnak.

Kuklay Antal

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu