|
|
A királynék városa Gizellára emlékezik A Veszprémi Főegyházmegye társvédőszentjének ünnepét május 3-án, szombaton tartják. A székesegyházban a délelőtt 10 órakor kezdődő szentmise ünnepi szónoka Szabó Tamás tábori püspök. Másnap, május 4-én, vasárnap fél 12-kor pedig Márfi Gyula érsek mutat be ünnepi szentmisét Szent István hitvesének ünnepe alkalmából.
Veszprém a magyar királynék, főként az első, Gizella emlékét őrzi. Szent István király Bajorországból jött hitvese Veszprém várában találta meg új, szűkebb pátriáját. Szent István király Nagy Legendája így őrizte meg az első magyar királyné alakját: István Gizellát, "kit miután olaj kenettel felkentek, a korona viselésében társának ismerte el. Hogy ő, Gizella Isten tiszteletének csinosításában miképp viselkedett, az Istennek szolgálók gyülekezetei iránt mely buzgónak s jótevőnek mutatkozott, arról a mai napig tanúskodnak számos egyház keresztjei, edényei és csodálatos mesterséggel készített vagy szőtt oltári ékességei. Mindenek előtt pedig a veszprémi püspökség egyháza, melyet alapkövétől kezdve minden, Isten szolgálatához szükséges arany- vagy ezüstneművel és sokféle ruhával fölékesített." Az oltárterítők, miseruhák készítésének felügyelése az uralkodónék feladata volt, ennek köszönhető az István és Gizella képmását is őrző koronázópalást, amelyet eredetileg miseruhának szántak. Az anyai hivatását odaadással teljesítő Gizella számára súlyos megpróbáltatás volt fiainak, Ottónak és Imrének a halála, majd 1038-ban férje, Szent István elvesztése. Megözvegyülve újabb próbatételek vártak rá. Orseolo Péter, az új király Gizellát Veszprém várában fogva tartotta, birtokait elkobozta, majd a következő uralkodó, Aba Sámuel, választott hazájának elhagyására kényszerítette. Visszatért szülőföldjére, Bajorországba, ahol a Passau melletti niederburgi monostor apácájaként, apátnőjeként élte le hátralevő éveit. Lelkében mindvégig megőrizte hitvestársa, gyermekei, választott hazája, s ezen belül Veszprém emlékét. Veszprém Gizella korától a magyar királyság fennállása során mindvégig a királynék városa volt, ami azt is jelentette, hogy a veszprémi püspökök kiváltsága volt a királynék megkoronázása. Sz. Cs.
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||