Uj Ember

2003.05.04
LIX. évf. 18. (2857.)

Megjelent
az Új Ember Magazin
májusi száma

Főoldal
Címlap
Egyház és eucharisztia
II. János Pál 14. enciklikája
A királynék városa Gizellára emlékezik
II. János Pál pápa Spanyolországban
Fedezzük fel egymást!
Lelkiség
Megnyitotta értelmüket
SZENTÍRÁS-MAGYARÁZAT
Háborgó szívünk békéje
HOMÍLIAVÁZLAT
A nem múló öröm
LITURGIA
Májusi litánia
A loretói litánia részei
A májusi Életigéből
A hét liturgiája
(B év)
Katolikus szemmel
"A csillagra figyelnek"
Az elrejtettség
És utána?...
Májusi naptár
Lapszél
Ahogy a Magyar Hírlap látja
Élő egyház
Krisztus a lakótelepen
Kopogtatás Káposztásmegyer 7900 ajtaján
Jövőnk a család
Életvédő konferencia Kecskeméten
Cserkészek emlékére
Megnyitják a közönség előtt a veszprémi érseki palotát
Élő egyház
A kínai katolikusok nehézségei
Fórum
Könyvespolc
Erdély szól...
Az Olvasó írja
Európa
A Megfeszített
Fórum
A füstölt kolbász és a karalábé között is jelen van az Úr
Verbita szerzetesek itthon és a nagyvilágban
Párbeszéd
Az egyház a diktatúra éveiben (4.)
Három per három
Fórum
Közép-európai Katolikus Találkozó
Nemzeti vasárnapok, zarándoklatok, konferenciák nyolc országban
"Szálka a hatóság szemében"
A dévai ferences árvaház keresztútja
A dévai árvaház lakói Magyarországon
A hit és az ész fényénél
A Pax Romana 45. kongresszusa Szegeden
Ifjúság
A közösség ereje
A Szalézi Ifjúsági Mozgalom (SZALIM) nyári tervei
Krakkói jegyzetek
Magaviselet
Programajánló
Holtomiglan, holtodiglan
Rejtvény
Kultúra
Emlékezés Kunszery Gyulára
(1906-1973)
A szenvedés értelme
Legnyugatabbra
Anyák napja
Gyerek-harag
Fórum
Testvérváros-kapcsolat - a szent jegyében
Esztergom - Kent
Mozaik
Jó napkezdés a mobil Örömhír
Egyházi zene a polgári világban
Kettős kiállításmegnyitó
Márk-napi búzaszentelés Bogácson
Végzetcserje
Sajtóapostolok figyelmébe
Kiállítás a cserkészekről
Kiállítás

 

Májusi litánia

Május a Szűzanya hónapja, akit estéről estére litániákkal köszöntenek a hívek a katolikus templomokban.

A "litánia" kifejezés a görög "litaneuó" - könyörgök szóból származik. Az V. században jelentette azt a könyörgő imádságot, amellyel különféle szándékokért imádkoztak. A VII. században kialakult már a ma is ismert formája: a szándék - hívek válasza.

A loretói litánia a mai formájában a XVI. században tűnik fel először, de már a XII. századból is ismerünk hasonló, közös végzésre készült imádságot. Az általunk ismert "loretói litánia" a Loreto városának bazilikájában lévő Szent Házból származik, ahol l575-től (mások szerint már 1400-tól) minden szombaton elénekelték a Boldogságos Szüzet köszöntve. Amikor Canisius Szent Péter 1558-ban Loretóban járt és meghallotta ennek éneklését, átvette imakönyvébe és terjesztette. VII. Orbán pápa l691-ben kiadott dekrétumában megtiltotta a különböző templomokban készült Mária-litániákat, és egyetemes használatra a "loretói litániát" rendelte el. XII. Leó pápa ezt l886-ban megújította. A pápák azóta is mindig hangsúlyozták a litánia közös és egyéni imádkozásának jelentőségét, így XII. Piusz, VI. Pál és II. János Pál pápák. Az elmúlt évben jelent meg az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció "Népi ájtatosságokról" szóló dokumentuma (fordítása készül), amely szintén jelentős ájtatosságnak tünteti fel a Szűzanya köszöntésének e tiszteletre méltó módját.

A loretói litánia részei

A bevezető rész ráirányítja figyelmünket, hogy minden adományt Mennyei Atyánktól kapunk, és Jézus Krisztus volt az, aki feltárta nekünk a Szentháromság titkát.

Először a Szűzanyát három kiváltságában szólítjuk meg: Szentséges Szűz, Istennek Anyja, Szüzek szent Szüze.

A következő csokorban azok a motívumok szerepelnek, melyekért őt tiszteljük: Krisztus anyja, Kegyelem anyja, Tisztaságos, Szeplőtelen, Sérelem nélkül való, Szűz virág, Szeretetre méltó, Csodálatos, Jótanács, Teremtőnk és Üdvözítőnk anyja.

Az ötödik részben Máriát mint szüzet különböző ékes jelzőkkel magasztalja. A hatodik részben a Szentírásból vett jelzőkkel ruházza fel, amely az Igazság tükre megszólítással kezdődik, és a Hajnali csillag köszöntő szóval fejeződik be.

A Szűzanya a Betegek gyógyítója, Bűnösök menedéke, Szomorúak vigasztalója és a Keresztények segítsége, tehát a mi küzdelmes életünk résztvevője, akihez mindig bizalommal fordulhatunk.

Amíg eddig a küszködők közbenjárójaként szólítottuk meg, most a megdicsőült világ királynőjeként köszöntjük. A befejező megszólítások az időközben kimondott hittételekben, pápai megnyilatkozásokban szereplő sajátos motívumokat említik bizalmunk kifejezéseként.

A litánia az Isten Bárányához fordul, és könyörgéssel fejezi be a Szűzanya köszöntését.

Természetes, hogy Máriát köszöntő imádságaink megszámlálhatatlan számban léteznek. Ezért a litániák után még különböző imádságokat szoktak hozzákapcsolni, amelyeket az egyházmegyei és a helyi gyakorlattal alakítottak ki.

Verbényi István

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu