A májusi Életigéből

Én vagyok az igazi szőlőtő, Atyám a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, mely nem hoz gyümölcsöt bennem, lemetsz rólam, a gyümölcshozót pedig megtisztítja, hogy még többet teremjen. (Jn 15, 1-2)

Jézus azt akarja, hogy tanítványai folytassák művét: nekik is egészen életük feláldozásáig kell szeretniük, hogy ezáltal megszülethessék a közösség. Az utolsó vacsorán ezért hasonlítja őket a szőlővesszőhöz, amely arra hivatott, hogy gyümölcsöt teremjen.

A gyakorlatban hogyan is lehetünk beoltva a szőlőtőbe? Jézus elmagyarázza: benne maradni azt jelenti, hogy megmaradunk a szeretetében; hogy hagyjuk, hogy az ő szavai éljenek bennünk; és hogy megtartjuk parancsait, mindenekelőtt azt a parancsot, amelyet "sajátjának" nevez: a kölcsönös szeretetet. Az utolsó vacsorán testét és vérét is nekünk adta. Ő tehát - bennünk és közöttünk - továbbra is gyümölcsöt terem majd, és beteljesíti művét. Ha azonban visszautasítjuk ezt a szeretetteljes kapcsolatot, akkor lemetsz minket a szőlőtőről. (...)

Miből tudhatom meg, hogy termek-e gyümölcsöt?

Bárki, aki jót tesz, törvényszerűen próbatételeken megy át. Isten szeretetének kifejeződése ez, mely megtisztítja cselekedeteinket, hogy még több gyümölcsöt hozzunk: ugyanúgy, mint a szőlő a metszés után. Ezért ér bennünket fizikai és lelki szenvedés, betegség, kísértés, kétely, az érzés, hogy Isten elhagyott minket. (...)

A próbatételek és nehézségek sohasem öncélúak. Azért érkeznek, hogy "még többet" teremjünk. És nem csak az számít gyümölcsnek, ha termékeny az apostolkodásunk, ha hitre ébresztünk másokat és építjük a keresztény közösséget. Jézus másfajta gyümölcsökről is beszélt. Megígérte nekünk, hogy ha megmaradunk az ő szeretetében és az ő Igéi bennünk maradnak, kérhetünk bármit, amit akarunk, és megkapjuk. (...)

Megéri az Atya hozzáértő kezére bízni magunkat, és hagyni, hogy ő munkáljon meg bennünket.

Chiara Lubich

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu