Évről évre március a 15-ei ünnepségekhez kapcsolódóan adják ki a nemzeti kulturális örökség minisztere által adományozott szakmai, valamint a mindenkori miniszterelnök által adható Kossuth-díjakkal közel egy időben a civil kezdeményezésre létrehozott "alternatív Kossuth-díj"-at is, amelyet posztumusz kitüntetésként ítéltek oda az emigrációban élt és alkotott Wass Albert jogutódjának.

Wass Albert

Emlékezés egy régi márciusra

Az erdőszélén hóvirág fehérlett.

Sarjadó gyepen az iskola

glédában állt, mint még soha.

Valaki a Talpra Magyart szavalta.

Aztán a tanító beszélt a szabadságról.

Hallgatta sok parasztgyerek,

oldalt a jegyző, meg a pap

s tisztes, komoly, ősz emberek.

A harangozó tartotta a zászlót,

vén bajszos arcán zord egykedvűséggel.

S a tanító lelkesen magyarázta,

hogy mi is történt

ezelőtt sok, nagyon sok évvel.

Hősökről beszélt és csatákról

s arról, hogy miként folyt a vér,

amikor annyi ember meghalt

valamiért.

A többiek hallgatták némán.

Hitték is, nem is, a mesét.

Öreg volt már a múlt. Setét

s bizonytalan ködök takarták.

S egyszerre csak egy kisgyerek

hangosan megszólalt hátul:

"Édesanyám! Mi a szabadság?"

A tanítóban elakadt a szó.

Odanéztek mindannyian.

Az asszony pedig felsóhajtott

és azt felelte:

"Amikor hazajönnek a katonák, fiam."

Ó, hóvirágos régi Március...!

Azóta mennyi vér ömlött megint,

s részeg torokkal hányszor ordították

közénk a véres jelszót, hogy "szabadság!"

Voltunk azóta hősök, mi magunk is.

Hősök, pribékek, árulók, gazok,

honmentők és hazátlanok,

voltunk minden, amit csak akartak

a habzó szájú álapostolok.

Négyszer szabadítottak föl azóta

propagandás vad próféciával,

és mind a négyszer más zászló alatt!

És mind a négyszer esküdtek reá,

hogy most lettem szabad!

Hát ez a szabadság, emberek?

Szónokló, híres emberek!

Élők s holtak mind ezt akarták...?

S mi lesz, ha majd egy szép napon

megkérdezi egy kisgyerek:

"Édesapám, mi a szabadság...?"

Ó, hóvirágos régi Március...

Talán sóhajtunk egyet mi is akkor,

és csak annyit mondunk csöndesen: fiam,

szabadság az, ha majd

hazatérhetünk mindannyian.

Bajorerdő, 1947.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu