"Csak erkölcsi értékrend alapján"

Egyházi tanácskozások az európai alkotmányozásról

Mayer Mihály püspök

Csak államok közötti megállapodásokról van szó, vagy a népek, nemzetek is megjelenhetnek létező közösségként az európai porondon? Pusztán gazdasági, esetleg politikai szövetség-e az úgynevezett unió, vagy meghatározhatók ezeknél magasabbrendű értékek is az együttműködés alapjaként? Nagyon fontos, nagyon aktuális, jelenünket, jövőnket alaposan befolyásoló kérdések ezek, ám afelől sem lehetünk biztosak, hogy kik és milyen illetékességgel tehetnek kísérletet a megválaszolásukra. Alkotmányt készít az Európai Konvent vagy "alkotmány jellegű" szabályt? Új utakon járunk, nemcsak mi magyarok, hanem Európa is, ezért helyes minél világosabban megfogalmaznunk egy mind a gazdaság, mind a politika számára alapvető jelentőségű iránymutatást.

A közelmúltban két tanácskozás is foglalkozott az európai alkotmányozás kérdéseivel. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Justitia et Pax Bizottsága által meghívottak az európai értékrend és az európai alkotmányozás lehetséges kapcsolatát vizsgálták, míg az OCIPE, a Faludi Ferenc Akadémia és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közös rendezvényén így tették föl a kérdést: Milyen európai alkotmány körvonalazódik a konvent munkája nyomán? Mindenekelőtt álljon itt Mayer Mihály pécsi püspöknek, a Justitia et Pax Bizottság elnökének az Új Ember kérdésére kifejtett gondolata: "Értékrendet kell adni az embernek, aki az Isten teremtménye, és akit Isten magához hív. Az egyháznak, amely Isten országát szolgálja, hallatnia kell a hangját, értékek adásával részt kell vennie az európai együttműködés alapjait kialakító folyamatban. El kell mondanunk, hogy minden ember és emberi közösség csak erkölcsi elvek, világos értékrend alapján élhet e világban, csak így viszonyulhat a másik emberhez, másik közösséghez, s csak így képes arra, hogy nyitott maradjon a mennyeiek felé."

A Justitia et Pax Bizottság kétnapos tanácskozásán neves hazai és külföldi előadók elemezték többek között az európai értékrend antropológiai szempontjait, a felvilágosodás következtében kialakult értékrendváltozást, az ortodoxia és az iszlám emberképét és értékrendjét. Karl-Josef Rauber érsek, apostoli nuncius arról szólt, hogy az emberi jogokból következően a vallásszabadság az unióban nem korlátozódhat az egyéni jogokra.

Az egyéniek mellett el kell ismerni a közösségi és intézményi jogokat, így az egyház jogait is. Mindazonáltal az alkotmányozási folyamatnál nem kérték az egyház részvételét, bár a készség megvan erről az oldalról. Az egyház törekszik az intézményes jelenlétre, a Szentszék uniós nunciust delegált Brüsszelbe, készen áll a párbeszédre, készen arra, hogy ezen a szinten is megjelenítse a keresztény szempontokat, amelyek Európát lényegében alakították, ám jelenleg nem könnyű ennek a vállalásnak eleget tennie - mondotta Rauber érsek.

Szájer József beszámolt arról, hogy az Európai Néppárt küldötteként, többedmagával javaslatot terjesztett a konvent elé, hogy az unió alapszövegének praeambuluma közös értékként fogalmazza meg mindazok értékeit, akik "hisznek Istenben mint az igazságosság, a jó és a szép forrásában". A szöveg nem lenne kirekesztő, hiszen éppen úgy értéknek ismeri el azok álláspontját, akik eme egyetemes értékeket más forrásból eredeztetik. A magyar Parlament alelnöke szerint Európa nem létezne anélkül a spirituális erő nélkül, amely kétezer éve hat a világban. Most elsősorban gazdaságról beszélnek, de vajon gazdasági érdek vezette-e 1956 hőseit, csak a gazdaságot akarták új irányba terelni azok, akik valódi rendszerváltozást kezdeményeztek tizenhárom-tizenöt évvel ezelőtt? - tette fel a kérdést. Ne dőljünk be a KGST és a Varsói Szerződés apostolai látványos színeváltozásának - figyelmeztetett Szájer József -, de legyünk hűségesek a saját elveinkhez, s igyekezzünk ezeket érvényesíteni az unióban is.

Goják János teológusprofesszor, a Justitia et Pax Bizottság főtitkára kérdésünkre elmondta, hogy bár volt ilyen törekvés, a franciák ellenkezése miatt nem valószínű, hogy lesz a kereszténységre történő utalás az európai alapokmányban. Ő azonban ennél fontosabbnak tartaná egy olyan európai értékrend megfogalmazását, amely nemcsak a felvilágosodás és a francia forradalom után kialakult eszményeket tartalmazza. Az európai értékrend kiindulópontja szerinte az emberi személy méltósága, s ebből eredeztethetőek a továbbiak: az autonómia, szabadság, szuverenitás, igazságosság és egyenlőség. Az ember által az élet személyessé vált a világban, s ez az, amit a Biblia úgy fejez ki, hogy az ember az Isten képmása - mondotta Goják János.

Az Európai Konvent munkájáról tárgyaló konferencia szervezője, Frivaldszky János, a katolikus egyetem docense kérésükre elmondta, hogy már korábban is foglalkoztak a témával. Tavaly a Nizzában aláírt Alapvető Jogok Chartáját elemezték és keresték benne az alapvető keresztény értékeket az egyház, a család, a nemzeti kulturális közösségek, az egyházi intézmények, illetve a szociális jogok vonatkozásában. Arra jutottak, hogy helyesebb volna, ha az európai emberi jogi bíráskodás gyakorlatában kialakult joganyag képezne egyfajta "történeti alkotmányt", hiszen ez sokkal inkább tekintettel van az Európában ténylegesen adott különböző értékekre, és a nemzeti szuverenitásra is, mint egy politikai elit esetleg divatos eszméi. Felvetik a kérdést: ha a "nizzai charta" egy leendő alkotmány praeambulumát képezi, akkor miért nem szól kifejezetten Európa keresztény örökségéről? Isten nevének említése az alkotmányban az emberi személy legvégső és szilárd védelmét jelentené - az ember méltóságát és jogait támadó bármiféle tendenciával szemben. A "nizzai charta" tehát mutat olyan hiányosságokat, amelyeket a keresztény ember- és társadalomfelfogás talaján álló polgárok, de akár a klasszikus értékek mellett elkötelezettek is joggal sérelmeznek.

Az idei konferencia az értékek szemszögéből vizsgálta a politikai intézmények egymáshoz való viszonyát - mondotta Frivaldszky János. Évek óta "demokratikus deficittel" küzd az unió, meglehetősen alacsony, sőt, egyre csökkenő tendenciát mutat az európai parlamenti választásokon a részvételi arány. A polgárok nem érzik, hogy érdemes vagy lehetséges hatást gyakorolni az európai politikai és gazdasági ügyekre. Az unió vezetői ezért hozták létre a bölcsekből álló konventet, amelynek alkotmány-előkészítésére vonatkozó illetékessége ugyan vitatható, mégis lehetővé teszi, hogy a nemzetállamok nyilvános párbeszédben határozhassák meg az unió leendő alapszövegét.

Az előadók megfogalmazták, hogy a szolidaritáson is túlmutató testvériség, valamint az egyetemes közjó szolgálata mindig az uniót alapítók szeme előtt lebegett, ezzel szemben úgy tűnik, hogy mára csak hatalmi érdekek mentén alakulnak ki kompromisszumok. A történelmi példák azonban azt mutatják Európában, hogy még ez is jobb a semminél...

Sok szó esik manapság a (nemzet)államok eltűnéséről a globalizáció és az információs társadalom hatására, a konferencia azonban úgy látta, hogy a nemzeti jelleg sem kulturálisan, sem politikailag nem vész el, csak funkciójában alakul át az unióban. A polgár a nemzetén kívül az uniós intézményekhez is kötődik, ez perspektivikusan többes identitás kialakulását jelentheti. A Pázmány egyetemen rendezett tanácskozás mondanivalóját abban összegzi Frivaldszky János, hogy olyan alkotmányra van szüksége a közjogi kérdések vonatkozásában Európának, amely nem véti szem elől, hogy többszintű és különböző integrációs erejű közegben élő polgárok politikai közösségéről van szó, ahol a nemzeti jelleg továbbra is erős marad. A régiók szintjén nemcsak újraelosztásra van szükség, hanem a szubszidiaritás és a szolidaritás elveinek tartalmi érvényesülésére, a testvériség szellemiségére minden nemzettel szemben a közösségen belül. Ehhez azonban vissza kell nyúlni az alapítók szemléletéhez, és gyakorlatához, az európai népek kulturális és lelki gyökereihez.

Sz. J.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu