|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Puszta léte is üzenet Háromszázhetvenöt éves a győri szeminárium Az idei tanévben ünnepli a győri Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet alapításának háromszázhetvenötödik évfordulóját. Ez a város legrégebbi felsőoktatási intézménye. A jubileum csúcspontja a győri Könnyező Szűzanya kegyképének ünnepén, március 17-én lesz. E napon délelőtt a bazilikában előadást tart a római Lateráni Egyetem rektora, Salvatore Rino Fisichella püspök (a győri Hittudományi Főiskola 1999-től affiliált intézménye a római egyetemnek). A jubileumi ünnepség előkészületei során számba vették a ma élő egykor itt tanuló papokat: négyszáztizenhat fő. A magyar papság közel egynegyede, köztük számos főpásztor is. Valamennyiüket meghívták a március 17-i ünnepségre.
A győri papnevelés ezer esztendeje
Első királyunk a XI. század első évtizedében alapította a Győri Egyházmegyét. Kötelezte a püspököket, hogy egyházmegyéjük megszervezendő plébániatemplomait lássák el a szertartásokhoz szükséges könyvekkel, s a hívők közösségei számára papokról is gondoskodjanak. A középkorban a papi utánpótlást káptalani vagy plébániai iskolákban nevelték. A győri káptalani iskola 1566-ig a székesegyház déli oldalán állt.
A papnevelést a tridenti egyetemes zsinat megreformálta. 1563 őszén döntöttek arról, hogy minden püspöknek papnevelő intézetet kell létesítenie a saját székhelyén, hogy egyházmegyéje számára szilárd hitű, mély lelkiségű és megfelelő tudású papokat képezzenek. A török háborúk miatt a reform bevezetésére a Győri Egyházmegyében Dallos Miklós püspök idején, 1627-ben kerülhetett sor. A püspök házat vett a szeminárium céljára, de csak tizenkét növendék számára volt hely. Ez az első győri papnevelőház, amely 1627-től működött.
A történelem során a győri papnevelésért Draskovich György (1578-1587), Széchenyi György (1658-1667), Sinzendorf Lajos (1725-1732), Zichy Ferenc (1764-1766) és Zalka János (1867-1901) püspök tett a legtöbbet. A papnevelőház A jelenlegi szemináriumépület, amely a Kis-Duna partján áll, Széchenyi Miklós püspök kezdeményezésére épült. Adakozásra hívta fel az egyházmegye papjait, ő maga háromezer koronával kezdte meg az építkezési alap létesítését. A papnevelőház alapkövét 1909-ben, a Magyarok Nagyasszonya ünnepén helyezték el, és kevesebb mint egy év alatt elkészült a hatalmas épület, amely a földszinten kívül négy emeletet foglal magában. 1910 szeptemberében már az új épületbe költöztek be a régi nagyszeminárium teológusnövendékei és a kisszeminárium gimnazista tanulói. A két szeminárium növendékei egymástól elválasztva külön-külön épületszárnyban laktak. Közös ebédlőben találkoztak egymással. Mindegyik intézet külön házi kápolnával is rendelkezett. Az épületben vízvezeték, villanyvilágítás, gázfűtés volt, a fürdőszobákban gázkályhák szolgáltatták a meleg vizet. A szemináriumok közül az országban először itt valósították meg a cellarendszert: a felső évfolyamosoknak külön kis szobájuk volt, csupán az első- és másodévesek laktak közös hálótermekben. Az utóbbi évtizedben új korszak kezdődött a győri papképzésben. A modern kor követelményeinek megfelelően fejlesztették az intézményt. A szemináriumban is megjelennek a számítógépek, a kispapok munkáját segítendő. 1997-ben hatalmas modernizálás kezdődött, a teljes konyhai felújítással, majd a tanszéki szobák kialakításával folytatódott. Ezt követően a második és harmadik emelet is teljesen megújult, felújították a vizesblokkokat. 2002 nyarán teljes egészében sikerült kicserélni a rossz állapotú tetőzet paláját szép szürke mázas cserépre, ezzel véget értek a beázások. Ugyanebben az évben kialakítottak egy nyelvi labort. Sajnos 2002-ben az augusztusi árvíz elöntötte a ház alagsorát, és többmilliós kárt okozott. Egyetemi szintű képzés A győri Hittudományi Főiskolát 1999-ben a római pápai jogú Lateráni Egyetem "affiliálta", vagyis kihelyezett intézményének nyilvánította, s azóta a teológia szakon egyetemi szintű képzés folyik az ősi intézményben: mintegy negyven kispap tanul itt, akik győri, szombathelyi és nagyváradi egyházmegyések. A főiskolai diplomát adó hittanári szak növendékei pedig - közel kétszázötvenen - egyben a győri tanítóképző és a szombathelyi tanárképző főiskola hallgatói.
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|