LITURGIA

A remény útján

Hamvazószerdán ismét elindultunk földi zarándokutunk sajátos szakaszán. Akkor inkább csak bűneink súlya és nyomora rémlett fel előttünk. Lelki szemeink előtt megjelent a régi bűnbánati fegyelem szigorú gyakorlata: a bűnbánati ruha, a szigorú vezeklések, böjtölések, hosszú várakozás a feloldozásra. Mindezek ellenére remény töltötte el a bűnbánókat, hogy eljön a bűnbocsánat boldog napja. Akkor letehetik bűneik terhét, és örvendezhetnek a megtisztult lélek örömével. Ezért ez az út soha nem volt reménytelen, a hit fénye mindig ott pislákolt vándorlásuk útján.

Ma a mise kezdőéneke a zsoltáros szavával reménnyel tölt el: keressétek az Úr arcát, vagy az Úrhoz fordulva: irgalmasságodra gondolj, Urunk! Elfogadjuk, és életünkben már megtapasztaltuk, hogy nehéz perceinkben kerestük az Urat. Hányszor hajtogattuk magunkban, talán még szemrehányásként is: irgalmasságod szerint cselekedj, Uram! A megoldás mindig megtörtént, és mi szégyenkeztünk bizalmatlanságunk miatt.

Zarándokutunkon számos vigasztalásban van részünk. Minderről a liturgia szavai szólnak. Az egyik legnagyobb vigaszunk - amit az áldozás utáni könyörgésben megköszönünk - Urunk teste és vére, amely már itt a földön mennyei ajándékaiban részesít minket. A Mennyei Atya azt is kinyilvánította, hogy Krisztus az ő szeretett Fia, őt kell hallgatni.

A prefáció az evangélium eseményének rövid összefoglalása. Megállapításai: az Úr tanítványainak előre megmondta saját halálát, amelyről többször is beszélt. Ezért eléjük állította a törvény és a próféták tanúságát. Egyben megmutatta nekik dicsőségének fényét, amellyel megóvta tanítványait a botránkozástól és a kétségbeeséstől. Az egyház pedig még hozzákapcsolja tanítását: Krisztus szenvedésére a feltámadás örök fénye virrad. Így lesz teljes a megváltás, amely az üdvösséget hozta el nekünk.

Zarándokutunkon álljon előttünk a jövő reménye, de a jelen időszak áldozatos, lemondó és önmegtagadó életétől ne meneküljünk.

Az egyik záró könyörgés gondolatával vigasztaljuk magunkat: te vétkeink ellenére védelmezel minket, sőt, még nagyobb szeretettel oltalmazol, ha őszinte szívvel neked szenteljük magunkat.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu