Via Crucis

A Wekerle-telepi Szent József-kórus március 29-én az esti szentmise után 7 órakor előadja Liszt Ferenc Via Crucis című művét. A kompozíció érdekessége, hogy kifejezetten keresztúti ájtatosságra készült, és bár szuggesztív hangvétele folytán hangversenyen vagy hanglemezről hallgatva is felemelő zenei élményt nyújt, igazán a templom falai között, nagyböjti keresztút-ájtatosság keretében mutatkozik meg teljes nagyszerűségével. A tételek közötti elmélkedést Molnár János Péter operatőr vetített természetfotói illusztrálják. Szólót énekel Fátrai János (bariton), orgonál: Nagy László Adrián, vezényel: Kaposi Gergely.

Kaposi Gergely gyerekkorában sokat hallgatta zenerajongó édesapja magnószalagjait, énekelt ifj. Sapszon Ferenc kórusában, tagja volt a Szendrei Janka által vezetett krisztinavárosi scholának. Glenn Gouldnak egy Bach-felvétele, az F-dúr, Angol szvit, amelyet tizennégy éves korában "fedezett fel", azt eredményezte, hogy középiskolai évei "Bach-révületben" teltek. A piarista gimnáziumban kamarakórust vezetett, a Városmajorban már főiskolai hallgatóként gregorián schola működött a keze alatt. Ezzel a társasággal emlékezetes kísérletet tettek a gitáros zene és a gregorián ötvözésére.

Az egyházi zenével először hatodikos korában, a Táltos utcai kápolnában került közelebbi kapcsolatba, ahol hittanára, Balinszky Imre atya támogatásával kántorkodott. A Krisztina-templomi schola után aztán, már főiskolásként, a Dobszay László vezette Schola Hungarica következett.

Mint hivatásos muzsikus, a Magyar Állami Operaház korrepetitora és karmestere. Feleségével, Dallos Erikával muzsikusként kollégák, s együtt kezdték az egyházzenei szolgálatot is a Wekerle-telepi Szent József-plébániatemplomban. Gergely a Szent József-kórus alapító karnagya, Erika, amíg család - ma már négy gyermekük van - és az operaházi főállás mellett bírta, a kisebbeket, az "angyali kar"-t vezette. Nagyon jó társaság a Szent József-kórus tagjai - mondja a karnagyuk. Tíz évvel ezelőtt "nulláról" kezdték az egyházzenei szolgálatot, mára elég bátrak ahhoz, hogy Liszt Ferenc Via Crucisának megszólaltatására vállalkozzanak. Kaposi Gergely szerint komoly zenei és lelki érettség szükséges ahhoz, hogy azzal a lelkülettel sikerüljön megszólaltatni a művet, amellyel Liszt komponálta, s hála Istennek már megfelel a kórus ennek a kihívásnak.

A Via Crucis meditatív, csöndes alkotása Lisztnek. Átsüt rajta az egyházias lelkület, igazolva, hogy a komponista a közhiedelemmel ellentétben komolyan hívő ember volt, akinek az életét végigkísérte a kereszt tisztelete. E művének vezérmotívuma, de más darabjaiban is feltűnik az O Crux Ave (Áldott kereszt) kezdetű himnusz gregorián dallama.

A Wekerle-telepi Szent József-plébánián a nagyböjt kiemelkedő eseményének szánják a Liszt Via Crucisának előadásával egybekötött keresztúti áhítatot, amelyre Tercsi Zoltán plébános kis füzetet is szerkesztett elmélkedésekkel, a zeneműnek és magának a keresztút-áhítatnak a bemutatásával.

- szikora -

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu