Új magyar boldogot köszöntünk VIII.

Hamarosan nagy öröm éri a magyar katolikusok közösségét: II. János Pál pápa 2003. március 23-án boldoggá avatja a szegények orvosát, Batthyány-Strattmann Lászlót, aki férjként, családapaként és a betegek gyógyítójaként egyaránt Krisztus tanúja volt. Sorozatunkban az ünnephez hétről hétre közeledve szeretnénk mindjobban megismertetni olvasóinkkal az új magyar boldog személyes példáját, családja történetét.

Batthyány-Strattmann László élete

Az utolsó tíz év

Batthyány-Strattmann László mindössze tíz esztendővel élte túl fiatalon elhunyt elsőszülött fiát. Az utolsó évek a napi orvosi rutinfeladatokon túl gazdag lelki életének továbbmélyítését hozták. A család 1929 augusztusában Pertelsteinbe utazott, hogy részt vehessen Coreth Lilly (Magdolna nővér) örökfogadalmán. Szeptemberben, a belgiumi üdülés idején jelentkeztek Batthyány-Strattmann végzetes betegségének első tünetei - ő azonnal rákra gyanakodott. Bécsben kivizsgálták, és orvosa rögtön beutalta a Löw-szanatóriumba. Megoperálták, de a hólyagrák terjedését nem sikerült megállítani. Nehéz hónapok következtek rossz közérzettel, gyakori görcsökkel, vérzésekkel. Felesége állandóan mellette tartózkodott, gyermekei pedig felváltva látogatták.

Batthyány herceg csodálatos lelkierővel viselte elhatalmasodó betegségét. Övéi előtt nem titkolta fájdalmait, de vendégeit hallatlan önfegyelemmel fogadta. Sokan azok közül, akik meglátogatták, hogy elbúcsúzzanak tőle, hitükben növekedve, megerősödve jöttek el betegágyától. Bár még pezsgett benne a munkakedv, tudatosan készült a halálra. Arra is maradt energiája, hogy gyermekeknek szóló apró, tanulságos történeteket mondjon tollba a bécsi Kirchenzeitung számára. Ha állapota engedte, zenét hallgatott, ezek az élmények - felesége aggodalmára - rendszerint könynyekig megrendítették. Gyakran imádkozott, papi látogatói pedig, kérésére, szentmisét mondtak neki. Az ágya melletti asztalon Szent József szobrát, egy lourdes-i Mária-képet és egy gyermek Jézust ábrázoló festményt őrzött, ez utóbbit Blanka lánya készítette neki. Gyóntatója ekkor - későbbi első életrajzírója - a jezsuita P. Boegle volt, aki a hősiesség szinte emberfölötti mértékét tapasztalta nála. Batthyány lelki megpróbáltatásait növelte, hogy néhány hónap különbséggel kisebb egészségügyi problémák miatt felesége és Franciska nevű lánya is műtéten estek át.

Az utolsó napok agóniáján is átsugárzott családja és Isten iránti szeretete. Egy alkalommal így szólt gyermekeihez: "Vigyetek ki az erkélyre, hogy kikiáltsam a világba, milyen jó az Isten!" Batthyány doktor 1931. január 22-én imádkozott együtt utoljára szeretteivel, majd kiküldte a szobából gyermekeit, és tíz perccel később megállt a szíve. Az Alser-templomban ravatalozták föl, a gyászmisét Bécs érseke, Piffl bíboros mondta. A halottaskocsival előbb Körmendre vitték, majd testét január 27-én a németújvári (güssingi) családi sírboltban helyezték el. E rendkívüli ember emléke halála után sem halványult el, példája ma is élő, inspiráló. Boldoggá avatása e halhatatlan életmű megkoronázása lesz.

Pallós Tamás

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu