Reménykedünk - minden remény ellenére

Nem is olyan régen nálunk a békemozgalom nem volt egyéb, mint a szovjet külpolitika támogatása. Emlékszem, hogy amikor a nyolcvanas években pesti aluljárókban tiltakozó feliratok tűntek fel a szovjet nukleáris fegyverek ellen, micsoda falvakarással és nyomozással "védték a békét" a hatalom pribékjei.

Ma az Egyesült Államok szövetségesei vagyunk, amitől hazánk biztonságának növekedését reméljük. Nagyon nem szeretjük viszont a diktatúrát, Szaddam Husszein egyszemélyes diktatúráját sem. (A bagdadi múzeum, melyben csak Szaddam Husszein portréit gyűjtötték össze és állították ki, a sztálini időkre emlékeztet.) Együttérzünk a már eddig is sokat szenvedett iraki néppel, és féltjük egy esetleges háború gazdasági és egyéb következményeitől az egész világot.

Figyelemmel olvastam Konrád György cikkét a Frankfurter Allgemeine Zeitung február 27-i számában: Miért vagyok az iraki háború mellett?, de nem győzött meg, mert továbbra sem hiszem azt, hogy az arab világ demokratikus átalakulását szolgálná ez a fenyegető háború. Konrád cikkétől függetlenül azt sem hiszem, hogy a mai technikai fejlődés tényleg megkívánja, hogy az Egyesült Államok ipara 2020-ig hatvan százalékkal növelje olajbehozatalát, és ezért kellene az iraki olaj. Azt pedig igen naiv elgondolásnak tartom, hogy a közel-keleti béke a bagdadi diktátor eltávolításán múlna.

Mindezt csak azért érdemes meggondolnunk, hogy lássuk, mennyire reális a békeakaratunk. Biztosak lehetünk abban, hogy a Szentatya személyes küldöttei Bagdadban és Washingtonban még több információ birtokában még meggyőzőbben érveltek a háború ellen.

De ennél többet kell tennünk! Az európai egység atyja, Robert Schuman nagy francia államférfi figyelmeztetett annak idején, hogy minél hangosabb a háborús kardcsörtetés, a keresztény embernek annál állhatatosabban kell küzdenie a békéért. A Pál apostol kifejezését használó Pio Laghi bíboros szavait idézve pedig nagy bizalommal kell Isten kezébe helyeznünk békevágyunkat, és a remény ellenében kell reménykednünk. A Szentatya nem szűnik meg minden tőle telhetőt megtenni a békéért, miközben vallja, hogy "a béke Isten ajándéka, amelyért alázatos és kitartó bizalommal kell fohászkodnunk. A béke ajándékát kérjük az egész világ, különösen Irak és a Szentföld számára!"

Rosdy Pál

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu