Magyar múlt és jelen Velencében

Az olaszországi Magyar Évad kapcsán nemrégiben írtunk a Velencei Biennáléról, melyen idén három magyar építész képviseli hazánkat. Az Itáliába igyekvő magyarok közül kevesen tudják, hogy Velence egyik városrészében a világ számos országának saját pavilonja van, ahol egyik évben képzőművészeti, a másikban pedig építészeti kiállítás várja a látogatókat.

A Biennálé története az 1900-as évek elejére nyúlik vissza, amikor az olaszok sorra rendeztek kiállításokat, hogy ezzel is fokozzák az idegenforgalmat, szerte az országban. Milánóban például 1906-ban nemzetközi iparművészeti kiállítást rendeztek, ahol a hazánkat bemutató installációt Maróti Géza ipar- és építőművész tervezte. Munkája olyan nagy sikert aratott, hogy őt bízták meg a Mexikói Nemzeti Színház belsőépítészeti terveinek elkészítésével. 1908 újabb sikert hozott a művésznek: Velencében, a Giardini Pubblici területén lévő magyar kiállítási pavilon tervezésére kérték föl. Historizáló, a magyar szecesszió egyik legcsodálatosabb épületét tervezte meg az építészként autodidakta Maróti Géza.

Az első világháború után az épület állaga romlani kezdett, de akkor nem jutott pénz a rekonstrukcióra. Az újabb világháború után a Biennálé vezetése a magyar államot felkérte a renoválásra. 1958-ban Benkhard Ágoston tervei alapján az épületet átalakították. Lapostető került az épületre, a szecessziós dekorációt levakolták, átfestették.

1980 végén újabb átépítésre került sor, melyet Csete György építész vezetett. Munkájával az eredetihez hasonló historizáló-szecessziós külsőt kapott a pavilon, s ismét látható a restaurálás után a Körösfői Kriesch Aladár tervezte két mozaik is.

A felvétel idén tavasszal készült, amikor még "téli álmát" aludta a Velencei Biennálé magyar pavilonja.

Bókay László

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu