Uj Ember

2002.09.22
LVIII. évf. 38. (2825.)

Megjelent az októberi liturgikus imafüzet

Főoldal
Címlap
Indulás és...
Egy zarándoklat emlékeiből
Hit és tudomány párbeszéde
Tízéves a Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Német és szlovák választási körlevél
Krisztus Európa reménye
A társadalom laboratóriumai
Lelkiség
Égi és földi igazságosság
Évközi 25. vasárnap
Gregorián dallamok és a lélek derűje
Egy matutinum emlékeiből
A Bárka Közösség (L´ARCHE)
Közösségek, lelkiségi mozgalmak
A hét liturgiája
(A év)
Katolikus szemmel
Villanófényben a katolikus egyetem
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem alapításának tizedik évfordulóján három professzorral készítettünk rövid interjút.
Nyelvvédelem
Egyszer használatos Föld
Lapszél
Egy adat: 62,3 százalék
Élő egyház
Egyházi és állami támogatást is kapott
Tizenöt éves a Boldog Özséb-templom
"ÁVE"
A cselekvő szeretet dicsérete
Hetvenöt éves a Ferences Szegénygondozó Nővérek rendje
Nevelés az igazi szabadságra
Óvoda- és orgonamegáldás Komáromban
A közös zenélés öröme
A Viadana Kórus és Zenekar Péliföldszentkereszten
Erőforrás elítélteknek
Liturgikus sorozat
Élő egyház
Brassói egyházak és nemzeti identitás
A jubiláns König bíboros a püspökkinevezésekről
Fórum
Tizenkét éve a magyar egyház szolgálatában
Egy belga nővér, aki megszeretett minket
Az Olvasó írja
Veni Sancte Szegeden
Könyvespolcra
Keresztény-zsidó teológiai évkönyv 2001-2002
Fórum
Inkább visszaléptünk...
Gyulay Endre a magzati életet "védő" törvényről
Pio atya, a mosolygós szent
Fórum
A vallás nem magánügy
Nem politizálás, hanem a vallásszabadság értelmezése
Beszélgetés Mayer Mihály pécsi püspökkel
Déli harangszó
Ifjúság
Ők már csak így vannak egymással
Krakkói jegyzetek
Rejtvény
Tizenkét év felettieknek
Gyerekmaros
Kultúra
Évfordulók
Lemezsarok
Tézisdráma és tragikomédia
Pieta
Ünnep
Szeptemberi fény a kápolna-soron
A Váci Egyházmegye búcsúja
Tanárként s nővérként otthon
Új elöljáró az angolkisasszonyoknál
A szembenézés bátorsága
Cigány búcsú Máriapócson - közösségépítés Hodászon
Mozaik
Felújított óvoda Székesfehérvárott
Magyar múlt és jelen Velencében
Gellért püspök az Amazonas mellől
A gyűlölet ellenében
Könyv a vértanú püspök életéről
Felavatták Magyarország első Szent Kinga-szobrát
Fecskebúcsú
Imádság, András király sírjánál

 

Mindszenty József:

A vallás nem magánügy

Az a tan, hogy a vallás magánügy, gyökerében rossz és bűnös. Alapja és gyökere a láthatatlan egyház, levegője a vallásközömbösség. A katolikus egyház kárhoztatja a láthatatlan egyház tanát. A vallásközömbösség önmagában is föltétlen rossz, istentelen, lehetetlen, veszedelmes és az egyház kárhoztatta. De rossz a célja is, amely szerint egy szükséges, a lélek üdvének leértékelése.


A vallás körül képmutatásnak helye nincs. A vallás vagy igaz, vagy nem. Ha nem igaz, nem szabad megtűrni a lelkek és a házak legrejtettebb zugaiban sem. Ki kell irtani, mint a morfiumot és a hamis kártyát. De ha igaz, akkor a vallásnak mint igazságnak nyilvánossági jogot és érvényesülést kell engednünk az élet egész vonalán, községházán, a vármegyén és parlamentben, iparban, gyárban, vasúton, hivatalban, hogy a magán- és közösségi embernek megbízható vezére legyen az élet útján.

Ha pedig ezt engedni nem akarnánk, magával az igazsággal akasztanak tengelyt. Ha hűvösre akarják tenni, Rodostóba, katakombákba akarják küldeni, vagy némaságot szánnak neki, valami lappang az elv mögött: nem akarják, hogy a vallás tetteik tilalomfája, bűnös fejük ítélő bírája legyen. Akik ezt az elvet - a vallás félreállításával - be akarják vinni a nyilvános életbe, a maguk silány magánéletét akarják a nyilvános életben érvényesíteni és általánossá tenni. Oka van annak, miért nem volna szabad a templomon kívül is hirdetni: ne ölj!, ne fajtalankodj!, ne lopj!, ne hazudj és ne rágalmazz!

Önmagában is lehetetlent kíván ez az elv: a kamrában vallásos, az utcán már pogány, a falak közt katolikus, munkahelyen istentelen.

Ahol a vallás már magánügy, ott korrupcióba, bűnbe és kegyetlenségbe fullad az egész élet. A francia forradalmat egyes vonatkozásaiban felszámoló Napóleon mondotta: a vallástalan világban egy szép nőért, egy mutatós körtéért, itóka borért az emberek halomra ölik egymást. Azzal legyünk tisztában: a társadalomban vagy a valláserkölcs vagy a bűn rothadása a közügy, ez az élet kérlelhetetlen logikája és váltógazdasága. Hitlerék is magánüggyé tették a vallást. Jött is utána Dachau, Auschwitz, Gestapo, stb. Nietsche hirdette: "Most, hogy meghalt az Isten, azóta támadhattok fel ti, emberek!" Gyönyörű emberi élet Isten nélkül: az öreget, beteget, bénát az orvosok hivatalosan, állami parancsra ölik meg, a zsidót gázkamrába vetik; hatvanmillió katona a fronton, tízmillió földönfutó ember Európában. Egy világ megőrül a siralomvölgyben. Aztán jön egy kis revolver, Hitler agyonlövi magát, mert így sikerült a magánügy. A vallás magánügy prófétái eltűntek, az elv csődtömege itt maradt. A boldogtalan emberiség kíváncsi arra, kik veszik át Hitlerék csődtömegét, és milyen boldogság születik még belőle.

(Részletek a boldog emlékű bíboros, hercegprímás Pécsett, 1946. X. 20-án elmondott beszédéből.)

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu