|
|
Mindszenty József: A vallás nem magánügy Az a tan, hogy a vallás magánügy, gyökerében rossz és bűnös. Alapja és gyökere a láthatatlan egyház, levegője a vallásközömbösség. A katolikus egyház kárhoztatja a láthatatlan egyház tanát. A vallásközömbösség önmagában is föltétlen rossz, istentelen, lehetetlen, veszedelmes és az egyház kárhoztatta. De rossz a célja is, amely szerint egy szükséges, a lélek üdvének leértékelése.
A vallás körül képmutatásnak helye nincs. A vallás vagy igaz, vagy nem. Ha nem igaz, nem szabad megtűrni a lelkek és a házak legrejtettebb zugaiban sem. Ki kell irtani, mint a morfiumot és a hamis kártyát. De ha igaz, akkor a vallásnak mint igazságnak nyilvánossági jogot és érvényesülést kell engednünk az élet egész vonalán, községházán, a vármegyén és parlamentben, iparban, gyárban, vasúton, hivatalban, hogy a magán- és közösségi embernek megbízható vezére legyen az élet útján. Ha pedig ezt engedni nem akarnánk, magával az igazsággal akasztanak tengelyt. Ha hűvösre akarják tenni, Rodostóba, katakombákba akarják küldeni, vagy némaságot szánnak neki, valami lappang az elv mögött: nem akarják, hogy a vallás tetteik tilalomfája, bűnös fejük ítélő bírája legyen. Akik ezt az elvet - a vallás félreállításával - be akarják vinni a nyilvános életbe, a maguk silány magánéletét akarják a nyilvános életben érvényesíteni és általánossá tenni. Oka van annak, miért nem volna szabad a templomon kívül is hirdetni: ne ölj!, ne fajtalankodj!, ne lopj!, ne hazudj és ne rágalmazz! Önmagában is lehetetlent kíván ez az elv: a kamrában vallásos, az utcán már pogány, a falak közt katolikus, munkahelyen istentelen. Ahol a vallás már magánügy, ott korrupcióba, bűnbe és kegyetlenségbe fullad az egész élet. A francia forradalmat egyes vonatkozásaiban felszámoló Napóleon mondotta: a vallástalan világban egy szép nőért, egy mutatós körtéért, itóka borért az emberek halomra ölik egymást. Azzal legyünk tisztában: a társadalomban vagy a valláserkölcs vagy a bűn rothadása a közügy, ez az élet kérlelhetetlen logikája és váltógazdasága. Hitlerék is magánüggyé tették a vallást. Jött is utána Dachau, Auschwitz, Gestapo, stb. Nietsche hirdette: "Most, hogy meghalt az Isten, azóta támadhattok fel ti, emberek!" Gyönyörű emberi élet Isten nélkül: az öreget, beteget, bénát az orvosok hivatalosan, állami parancsra ölik meg, a zsidót gázkamrába vetik; hatvanmillió katona a fronton, tízmillió földönfutó ember Európában. Egy világ megőrül a siralomvölgyben. Aztán jön egy kis revolver, Hitler agyonlövi magát, mert így sikerült a magánügy. A vallás magánügy prófétái eltűntek, az elv csődtömege itt maradt. A boldogtalan emberiség kíváncsi arra, kik veszik át Hitlerék csődtömegét, és milyen boldogság születik még belőle. (Részletek a boldog emlékű bíboros, hercegprímás Pécsett, 1946. X. 20-án elmondott beszédéből.)
|
||||||
Új Ember:hetilap@ujember.hu
| ||||||