Uj Ember

2002.09.22
LVIII. évf. 38. (2825.)

Megjelent az októberi liturgikus imafüzet

Főoldal
Címlap
Indulás és...
Egy zarándoklat emlékeiből
Hit és tudomány párbeszéde
Tízéves a Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Német és szlovák választási körlevél
Krisztus Európa reménye
A társadalom laboratóriumai
Lelkiség
Égi és földi igazságosság
Évközi 25. vasárnap
Gregorián dallamok és a lélek derűje
Egy matutinum emlékeiből
A Bárka Közösség (L´ARCHE)
Közösségek, lelkiségi mozgalmak
A hét liturgiája
(A év)
Katolikus szemmel
Villanófényben a katolikus egyetem
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem alapításának tizedik évfordulóján három professzorral készítettünk rövid interjút.
Nyelvvédelem
Egyszer használatos Föld
Lapszél
Egy adat: 62,3 százalék
Élő egyház
Egyházi és állami támogatást is kapott
Tizenöt éves a Boldog Özséb-templom
"ÁVE"
A cselekvő szeretet dicsérete
Hetvenöt éves a Ferences Szegénygondozó Nővérek rendje
Nevelés az igazi szabadságra
Óvoda- és orgonamegáldás Komáromban
A közös zenélés öröme
A Viadana Kórus és Zenekar Péliföldszentkereszten
Erőforrás elítélteknek
Liturgikus sorozat
Élő egyház
Brassói egyházak és nemzeti identitás
A jubiláns König bíboros a püspökkinevezésekről
Fórum
Tizenkét éve a magyar egyház szolgálatában
Egy belga nővér, aki megszeretett minket
Az Olvasó írja
Veni Sancte Szegeden
Könyvespolcra
Keresztény-zsidó teológiai évkönyv 2001-2002
Fórum
Inkább visszaléptünk...
Gyulay Endre a magzati életet "védő" törvényről
Pio atya, a mosolygós szent
Fórum
A vallás nem magánügy
Nem politizálás, hanem a vallásszabadság értelmezése
Beszélgetés Mayer Mihály pécsi püspökkel
Déli harangszó
Ifjúság
Ők már csak így vannak egymással
Krakkói jegyzetek
Rejtvény
Tizenkét év felettieknek
Gyerekmaros
Kultúra
Évfordulók
Lemezsarok
Tézisdráma és tragikomédia
Pieta
Ünnep
Szeptemberi fény a kápolna-soron
A Váci Egyházmegye búcsúja
Tanárként s nővérként otthon
Új elöljáró az angolkisasszonyoknál
A szembenézés bátorsága
Cigány búcsú Máriapócson - közösségépítés Hodászon
Mozaik
Felújított óvoda Székesfehérvárott
Magyar múlt és jelen Velencében
Gellért püspök az Amazonas mellől
A gyűlölet ellenében
Könyv a vértanú püspök életéről
Felavatták Magyarország első Szent Kinga-szobrát
Fecskebúcsú
Imádság, András király sírjánál

 

Brassói egyházak és nemzeti identitás

Erdélyben az egyháznak mindig meghatározó szerepe volt a nemzeti identitás megőrzésében. Hogyan sikerül ma ezt a hallgatólagosan vállalt szerepét betöltenie? - erről érdeklődtünk néhány brassói egyházi közösség képviselőjétől.

Brassó - a város neve középkori bolgár nyelven törpefenyőt jelent - a Szűz Mária tiszteletére szentelt, ma szász, evangélikus, gótikus Fekete templomáról (1385-től 1477-ig épült) híres város, a Barcasági medence központja. II. Endre 1235-ben a kun betörések miatt teuton lovagokat telepít ide, az akkor már álló Szent Bertalan-templom köré. A Fellegváron épült Szent Márton-templom a kapucinusoknak, majd az obszervánsoknak ad helyet, a Klastrom utcai zárdában pedig előbb domonkosok, később ferencesek élnek. A szerzeteseket 1530-ban Lutherék kiűzték a városból, és csak 1688-ban kerül ismét katolikus pap Brassóba, Szentgyörgyi Ilyés Ferenc, a császári katonák tábori papja személyében. A belváros barokk temploma a jezsuiták tulajdonában volt, gróf Batthyányi Ignác püspök szentelte fel. 1922-ben a 40 335 fős városban 15 137 magyar, 12 183 román, 11 293 szász, 1505 zsidó élt. A mostani mintegy négyszázezer lakosnak csupán 36 százaléka a magyar.

Csiszér Albert a Brassó-belvárosi Római Katolikus plébánia vezetője. Egyházközsége 7832 lélekszámú, a filiákhoz - Botfalu, Földvár, Hídvég - 8191 hívő tartozik. A plébános meglehetősen lemondó, a számok három évvel ezelőttiek, lehet, hogy azóta is fogytunk - mondja. A fiatalok elmennek, Brassóban 70 százalék az ötven év feletti lakos. Úgy véli, csak akkor van a magyarságnak megtartó ereje, ha komolyan veszik a hitet, ez pedig éppen az értelmiségiek jelentős részéből hiányzik. A két világháború közötti időben a falusi ember vasárnaponként maga mellett látta a templomban a jegyzőt, a tanítót, s mint jó példákat, életvitelében követte őket. A kommunizmusban azonban többségében értékrend nélküli értelmiség nőtt fel, akik nem tudtak hatni az emberekre.

A katolikus egyházban mindazonáltal mindenki megőrizte az anyanyelvét, katalizátora lehetett tehát a nemzeti kultúra őrzésének és fejlesztésének. Erre figyelnek, 1989 óta is, a hitéletben, a hívekkel való kapcsolat minden területén, mint például a házasságra való előkészítés, klasszikus zenei klub, cserkészélet, ifjúsági közösségek, kirándulások, stb. A liturgia mellett az identitás megőrzését is szolgálja a gyermek és felnőtt kórus.

Benedek Domokos volt ferences tartományfőnök két éve került Brassóba. Erdély meghatározó személyiségei az ő életére is hatással voltak: a vértanú Boros Fortunát vette fel a rendbe, a különböző gyűjtőtáborokban (Máriaradna, Dézs) elvégzett teológiai tanulmányok után 1956-ban szentelte pappá boldog emlékű Márton Áron püspök. Kényszerlakhelyek, tizenhárom állomáshely és rendtartományfőnökség után nyugdíjasként fogott hozzá Brassóban a visszakapott rendi épület felújításához, s ma már az egyetemisták hetente egy alkalommal itt találkoznak. A ferencesek templomába egyébként nemcsak katolikus, és nemcsak magyar hívek járnak, más vallásúak és a románok is szeretik a templomot.

Máthé Vilmos, Brassó-Bolonya plébánosa elmondja, hogy Bolonya (Blumana, Blumenau) Virágvölgyet jelent. E vidéken, Brassó délkeleti részén akkor vált szükségessé egy kápolna felépítése, amikor az első világháború után Székelyföldről zömével érkeztek kétkezi munkások a városba. 1935-ben az akkori kis kápolnát Jézus Szent Szíve tiszteletére szentelték fel, 1971-ben vált önálló plébániává. A híveknek valamivel több mint fele magyar, a többiek csángó magyarok. Többségük Bákó megye régi magyar falvaiból való, még beszélnek magyarul. Vannak köztük Neamt és Iasi megyéből érkezett katolikusok, lehet, hogy ők nem is csángók, nem is igen tudnak magyarul. Mivel az iparosítás következtében moldvai hívek tömegével érkeztek a városnak ebbe a negyedébe, szükségessé vált egy új templom felépítése. Az építkezés öt évig tartott, tavaly lett kész a Szent Kereszt-templom. A templom melletti szabadidőközpontban lehetővé vált a Kolping-közösség, magyar és román lelkiségi találkozók megszervezése. Fábián László káplán a fiatalok hittanát vezeti. Simó Gáspár káplán a fiatal házasok hétvégéjét szervezi, cserkészcsapatot vezet, amelynek tevékenységei közt gregorián-, regös-, színjátszókört, gitáros, kézimunka-barkácsoló kört is találunk.

Nagy-György Attila zernyesti plébános a brassói egyetemisták vezetője, aki az ifjúsági lelkészség programjában sort kerít a zsinati dokumentumok megbeszélésére, katolikus egyetemi találkozók szervezésére, lelkiségi csoportok találkozójára, szentírás-elmélkedésre.

A Gajdó Zoltán által vezetett, Brassó melletti Türkös plébániához tartozik a Márton Áron Ifjúsági Központ.

Antal Ferenc református esperes belvárosi kerületének gyülekezete a nemzeti önazonosságot istentiszteleteken, bibliaórákon, ünnepi, irodalmi rendezvényeken, nőegyleti tevékenység keretében is ápolja. Ménessy Miklós jól szervezett református gyülekezetet vezet, a hitélet mellett itt is van nőszövetség, kórus, ifjúsági- és játszóház. Ide tartozik a Reménység Háza Református Keresztyén Központ, amely helyt ad identitást megtartó rendezvényeknek.

Raduch Zsolt, a Brassói Ágostai Hitvallású Magyar Evangélikus Egyházközség lelkésze 2300 hívőért felel, ez a brassói magyaroknak 6,6 százaléka. A vasárnapi istentisztelet, heti két áhítat, heti két bibliaóra, vasárnapi iskola és konfirmációi oktatás, heti két ifjúsági óra, iskolai vallásórák mellett nyári ifjúsági tábort szerveznek, testvérgyülekezeti kapcsolatokat ápolnak. Máthé Sándor brassói unitárius esperes szerint az Óvárosi és az Újvárosi egyházközségben az identitás megőrzését a vasárnapi istentiszteletek, vallásórák, testvér-gyülekezeti szeretetvendégség, történelmi megemlékezések valósítják meg.

Roch Tibor mérnök, a zsidó hitközség elnöke elmondta, hogy Brassóban és környékén már csak 200 zsidó él, a hitközség mégis élő. Vállalkoznak, segítik a nagyszámú rászorulót. Rituális vendéglőt is működtetnek, s orvosi rendelőjük is van saját orvossal, asszisztenssel. Az istentiszteletek mellett kulturális, nemzetiségi, kisebbségi tevékenységben is részt vesznek.

Boros Erika

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu