Villanófényben a katolikus egyetem

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem alapításának tizedik évfordulóján három professzorral készítettünk rövid interjút.

Sziget az igénytelenségáradatában

1992 őszén indult meg az oktatás a Bölcsészettudományi Karon, kétszázhatvan diákkal. Ma összesen kétezer-ötszáz hallgató tanul a piliscsabai campuson. A szakok száma négyről húszra emelkedett. Kezdettől fogva kétszakos képzés folyik, kivétel a szociológia és a pszichológia. Fröhlich Ida dékán előnyösnek tartja a kétszakos képzést, különösen azok számára, akik tanárként kívánnak elhelyezkedni. A karon kiegészítő alapképzés is folyik főiskolai oklevéllel rendelkezők számára, azonos szakon szerezhető egyetemi diploma elnyerése céljából, másoddiplomás képzés kommunikáció szakon (valamilyen diplomával már rendelkezők számára); szakirányú továbbképzés Európa-tanulmányok, szociális menedzser, pedagógus szakvizsgára való felkészítés, család- és gyermekvédelem pedagógiája szakokon. Néhány éve PhD-fokozat is szerezhető a karon működő doktori iskola keretében.

Fröhlich Ida örvendetesnek tartja, hogy egyre többen választják a kart. A Pázmány bölcsészkarára bárki érettségizett jelentkezhet - mindazonáltal a jelentkezők és felvettek között is egyre nagyobb számban találkozunk egyházi iskolákból érkezett diákokkal - mondja a dékán. A katolikus egyetem bölcsészkarát keresztény szellemiségnek, erkölcsnek és minőségnek kell meghatároznia - foglalja össze ars poeticáját, - csak így lehet sziget a kommercializálódás és az igénytelenség mindent elöntő áradatában. A most kezdődő tanévre összesen kétezer-hétszáz jelentkező közül hétszáznegyvenkét fő nyert felvételt.

A piliscsabai campuson ma már senki sem ismerné fel a hajdani szovjet katonai bázist. A használható épületek átépültek, újak is születtek - legutóbb a tavaly év végén átadott Stephaneum -, amelyben egy csaknem ötszázfős, színház- és hangversenyterem céljaira is alkalmas nagyelőadót, további, korszerűen felszerelt előadókat, szemináriumi és tanári szobákat, klubhelyiségeket, kávézót találhatunk. A campus területe is rendezett, így tanár és diák egyaránt kellemesen érezheti magát. A tervek között említi Fröhlich Ida a számítógéppark és könyvtáruk megfelelő elhelyezését, a kollégiumi helyek bővítését. A különféle programokkal pedig, amelyeket nemcsak az egyetemisták számára szerveznek, szeretnék a bölcsészkari campust a környék szellemi központjává tenni.

Teljes kép a világról

Az egyetem legújabb, informatikai karán most indul a második év, a két évfolyamon összesen százhetven hallgatóval, akiket harminc profeszszor tanít. Újdonság a katolikus egyetemen, hogy a humán tudományok mellett természettudományos témák oktatása és kutatása is megjelenik, ráadásul egy olyan, több tudományágat összekapcsoló, modern tárgy, mint az információs technológia. Hogy mi indokolja ezt a Pázmány-egyetemen, arról Roska Tamás kar dékánja így vélekedik: "Az elektronika új hullámával állunk szemben. A mikroprocesszor és a távközlés - azaz a személyi számítógép-ipar és az internet-ipar forradalma után egy új hullám következik, amelynek a meghatározói az olcsó szenzorok - érzékelők. Ezekkel hihetetlenül gazdagon tudjuk érzékelni a környezetünket, és nemcsak érzékelni, hanem módosítani is. Mindez az érzékelés és beavatkozás az élő és az élettelen világ kapcsolatában is megvalósul, ezt nevezik bionikának." Roska Tamás elmondja, hogy mindennek az oktatását és kutatását elsőként a Pázmányon valósítják meg Európában egyetemi fakultás keretében. A karon belül működik a Jedlik Ányos Laboratórium, az ott végzett kutató-fejlesztő munkát több akadémiai intézet és ipari cég támogatja.

A katolikus egyetem új karának szükségessége mellett érvelve Roska Tamás a Fides et ratio enciklikára és az egyetemekről szóló Ex corde ecclesiae című pápai dokumentumra hivatkozik. Ezek leszögezik, hogy akkor ismerjük meg egészében az embert, ha teljes képünk van a világról. Szól azokról az új lehetőségekről és veszélyekről, amelyek az információtechnológia és az élő tudományok, biotechnológiák összekapcsolásában rejlenek. Példaként hozza az emberi testbe az agyba is beépíthető szerkezeteket, amelyek nemcsak jelzést adnak bizonyos biológiai folyamatokról, de befolyásolni is képesek azokat.

Ezért is hangsúlyozza az Információs Technológiai Kar dékánja, hogy olyan szakemberekre lesz szükség, akik az evangéliumi emberkép fényében képesek ezeket a súlyos kérdéseket megérteni, és helyesen kezelni. A Pázmány-egyetem új karán erre irányul a képzés.

A szlovákok is a Szent Korona népe

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem alapításkor Szlovák Tanszék is indult, azon szándéktól vezérelve, hogy a keresztény erkölcsi rend érvényesüljön a szomszédos népekkel való kapcsolatokban is. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a szakok kiépítésénél alapvető cél volt, hogy azok olyan magas szakmai színvonalat képviseljenek, amilyen még az anyaországokban sincs. A szlovák tanszékről ezt bizton elmondhatjuk - fejti ki Käfer István, a Szlavisztika Közép-Európa Intézet és a PPKE Szlovák Tanszékének vezetője.

Magyarázatul hozzáteszi, hogy a tanszékre három szlovákiai profeszszor jár rendszeresen előadást tartani.

Az elmúlt évtized munkájának eredménye, hogy az általunk képviselt szakmai szint tekintélyt parancsol Szlovákiában is - folytatja -, odafigyelnek arra, amit mondunk. Éspedig mi azt mondjuk, hogy a szlovákok is a Szent Korona népe. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy bármiféle határrendezésre volna szükség. A szeretet parancsa diktálja, hogy nemzetek között ne legyen gyűlölködés, ahogy az egyes emberek között se. Feladatunk, hogy feltárjuk azokat a valós összefüggéseket, amelyek nyolcszáz éven keresztül zavartalanul megvoltak a két etnikum között.

Körössy - Szikora

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu