|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Árpád-kori templom újraszentelése Gelencén Székelyföld és egyben a nyugati kereszténység keleti csücskében, a Kézdivásárhely szomszédságában lévő négyezer lelkes Gelence községben két katolikus templom is van. Az egyik a XIII-XIV. század fordulóján épült, a másik - miután az előbbi az 1802-es földrengés után rohamos pusztulásnak indult - a XIX. század második felében, neoklasszicista stílusban. Ekkor a román kori templomot bezárták, mondhatni sorsára hagyták. 1882-ben fedezték fel az előző századi barokkosítás során lemeszelt, késő román kori falfestményeket. Az 1930-as években átfogó felújítást végeztek, de a kilencvenes évekre ismét aggasztóvá vált a templom állapota, az épület felkerült a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékének listájára. A Háromszékben fekvő, színmagyar községet a Gelence patak szeli át, a település két részét a helybéliek Lahidának és Szaladárnak nevezik. Ez utóbbi részen található a fallal körülvett, torony nélküli, kicsiny templom. A szerényen megbúvó istenháza az elmúlt hétszáz év kulturális örökségét őrzi. A terméskőből épült falak eredetiek, a jelenlegi keresztboltozatos szentély késő gótikus. Tetőszerkezete és a főhajó fölötti kazettás mennyezet a XVII. században készült. Főoltára - mely Szent Imrét, a templom védőszentjét ábrázolja - és karzata barokk, az 1770-es évekből való. A falakon feltárt festmények leginkább az északi oldalon maradtak meg (a hajó baloldala), ahol Krisztus szenvedéstörténete látható párhuzamosan Szent László legendájával. A templom helyreállítása 1995-ben kezdődött a tetőszerkezet felújításával és az épület megerősítésével. Restaurálták a mennyezetet, a karzat maradványait. Konzerválták a fő- és mellékoltárokat. A hatalmas munkálatokat a helyi és megyei önkormányzatok, a román állam, továbbá a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az amerikai Samuel Kress Alapítvány támogatásával végezték. A minisztérium 1999 óta "A határon túli épített örökség megóvása" program keretében a számos műemlék mellett a gelencei templomot négymillió forinttal támogatta. A helyreállítási munkálatok kivitelezése, akárcsak annak finanszírozása, példás összefogás eredménye. A terveket a sepsiszentgyörgyi Műemlék Műhely munkatársai, Balázs István és Bodor Csaba készítették, az építőmesteri munkákat helyi mesterek, míg a fa berendezések helyreállítását Mihály Ferenc, szovátai restaurátor, az újonnan feltárt falképtöredék konzerválását bukaresti román, a kőrestaurálást pedig magyarországi restaurátorok végezték. A templom újraszentelésére 2002. január 12-én került sor, melyet Tamás József erdélyi segédpüspök celebrált. A zsúfolt templomban együtt ünneplő hívek mellett mind a román, mind a magyar állam képviseltette magát, a kulturális tárca részéről Ecsedy István, a minisztérium helyettes államtitkára és a román egyházügyi minisztérium vezető tisztviselője mondott köszöntőt. Kép és szöveg: Bugnyár Zoltán
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|