Vértanúk és hitvallók krónikása

Hetényi Varga Károly (1932-2002)

Fájdalmasan korán ment el. Ő tette nálunk a legtöbbet azért, hogy II. János Pál pápa szándéka szerint megismerjük XX. századi vértanúinkat és hitvallóinkat. A nemzetiszocializmus hazai áldozataival kezdte. De mire kötete, az Akiket üldöztek az igazságért 1985-ben megjelenhetett, ő már megkezdte az anyaggyűjtést a vörös diktatúra áldozatairól.

Jól tudta, hogy a kevés iratanyag sem értelmezhető helyesen a személyes visszaemlékezések nélkül. A még élő meghurcoltak vallomásait hatalmas munkával - felesége áldozatos segítségével - rögzítette. Később kérdőívet dolgozott ki az adatgyűjtés megkönnyítésére. Nem kapott munkájához más támogatást, mint az anyaggyűjtési és kiadási költségek egy részét fedező egyéni adományokat. Elismerésben sem volt része, csak olvasói köszönték meg, amit tett.

"Hiszen a gonosz minket akart megfélemlíteni, amikor őket hurcolta el éjnek idején az otthonukból, a mi hitünket akarta megtörni a kirakatperekkel, a mi szívünkben akarta Istent megölni a kínzókamrákban" - írta Hetényi Varga, amikor azt hangsúlyozta, milyen fontos megőriznünk azok emlékét, akik értünk szenvedtek. 1992-től három kötetben adta közre az üldözött magyar papok kálváriáját, és megkezdte a szerzetesekről szóló kötetek kiadását is. Talán lesz, aki teljessé teszi a sorozatot.

Ha csak az említett kötetek jelentenék Hetényi Varga Károly életművét, már ezért is jelentős kortársunkként tarthatnánk számon. Művei megérdemelnék, hogy új kiadásban gondoskodjék a katolikus könyvkiadás az iskolai, egyházközségi és egyetemi könyvtárakba kerülésükről.

De Beszélgetés a Mesterrel című, fordításában és átdolgozásában négy kiadást megért imakönyve, regényfordításai is azt tanúsítják, milyen Úr szolgálatában állt a diktatúra évtizedeiben is Hetényi Varga Károly.

1932-ben született Hosszúhetényben, már diákkorában összeütközésbe került a rendszerrel, 1956-tól tanított Komlón, de 1967-ben letartóztatták, egy évre rá pedig lemondatták állásáról. Magántanításból tartotta el családját. 2001. március 15-én Sajtószabadság-díjjal tüntették ki 1778 meghurcolt pap és szerzetes életpéldájának feldolgozásáért. Maga is a hitük miatt meghurcoltak közé tartozott. Január 2-án "ment be Ura örömébe", 5-én temették Hosszúhetényben.

Rosdy Pál

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu