|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Német mise Beszélgetés Tannenbaum Tibor zeneszerzővel Szeptember 22-én mutatták be liturgikus keretek között a Mátyás-templomban Tannenbaum Tibor Deutsche Messe című, orgonára és vegyeskarra komponált miséjét, melynek szólistái Wiedemann Bernadett (mezzoszoprán) és Anatolij Fokanov (bariton) voltak. Nagy László Adrián orgonált, az együttest Timkó Gábor vezényelte. Az előadás létrejöttét a Szent Gellért Egyesület, ezen belül a Hambuch család támogatta. A szerző a bemutató előtt beszélt életéről, műveiről és a Német miséről. Tannenbaum Tibor Rudolf erdélyi szász és bajor eredetű "szobrászdinasztiából" származik. Onnan örökölhette jó rajzkészségét és a művészetek iránti fogékonyságát. Ez irányú érdeklődését és tudását - küzdelmes, fordulatokban gazdag élete során - a világban utazgatva mindvégig kamatoztatni tudta. Zongoratanárnő édesanyja biztatására kezdett zenével foglalkozni, majd zeneszerzést is tanult. Különféle zenei stílusokkal próbálkozott. Hosszabb ideig vezetett egy nemzetközi hírű jazzegyüttest. Érdeklődése később a népzene ősi gyökerei felé fordult: elsősorban az angol, skót dalkultúrát és hagyományt kutatta, majd a magyarországi németek dallamait gyűjtötte, amelyek hangzásvilágát és motívumait saját kompozícióiban is feldolgozta. A német gyűjtések egy része külön kötetekben - Népdalok, Német népdalok, Adventi és karácsonyi dalok címen - jelentek-jelennek meg. Nagyobb lélegzetű műveiben hogyan érvényesül rendkívül összetett, egyéni zenei érdeklődése? - A mohácsi vész (Die Schlacht bei Mohács - 1526) című, vegyeskarra, rézfúvósokra és zongorára írt balladámat például azért írtam meg, mert egy izlandi kéziratban rátaláltam egy ebből az időből származó dallamra. A hozzá kapcsolódó szöveget 1540-ben fordították németre. A megzenésítés során a német-magyar zenei világot igyekeztem egymás mellé állítani, illetve ötvözni. A magyaros bevezetés második felének fúgarésze már német téma, ezt követően bontakozik ki az említett szép és érdekes dór dallam. Megfigyelhető, hogy minél messzebbre tekintünk viszsza az európai zene történetében, annál inkább elmosódnak a határok a különböző népek zenéi között. Németországban bemutatás előtt áll a Mahon & Mahon című, háromfelvonásos zenés játékom, melyet az egyik legismertebb ír szerző, John M. Synge tragikomédiájából írtam. Ebben nem eredeti dallamokat használtam fel, hanem egy általam teremtett ír világot próbáltam zenében is megjeleníteni. A szöveg, a szóhasználat és a humor viszont teljesen a német "viszonyokra" lett adaptálva. Tehát ez a művem is többféle forrásból, különböző zenei hatások ötvözésével született, ezért írek, németek vagy magyarok egyaránt magukénak érezhetik. Több részletét hangversenyszerűen már bemutatták itthon. Hogyan keletkezett a Német mise? - Miért akartam misét írni? Gyerekkoromban egyházi iskolában neveltek. Ekkor a Schola Scantorum Savariensisben piros-fehér "ministránsruhában" énekeltem, hasonlóan a bécsi énekes fiúkhoz. Szinte minden meghatározó zenei élményem az egyházi zenén keresztül ért el. E mise megírásának gondolatát pedig évtizedeken keresztül hurcoltam magammal. Érzelmi okok és zenei impulzusok egyaránt szerepet játszottak abban, hogy a mű megszületett. Német nyelvű misét komponált. Mi volt ennek az oka? - Részben a német nagyszülők iránti tiszteletemet szerettem volna ezzel kifejezni. Ugyanakkor - ha jól tudom - a II. vatikáni zsinat utáni reformált német miseszöveget eddig még senki sem zenésítette meg. A mű két hangsúlyos pontján azonban felbukkan a latin szöveg is. Az egyik a bevezetés utáni Kyrie-tételben, a másik a Credóban. A németek úgy mondják: "Ich glaube an Gott - Hiszek Istenben", holott úgy kellene mondani: "Ich glaube an den einen Gott", vagyis hiszek egy Istenben. Ezt akartam hangsúlyozni azzal, hogy a kórus latinul énekli: "Credo in unum Deum", és csak ezt követően lép be a baritonszóló a "Hiszekegy" német szövegével. Mire törekedett a mise megírásakor? - Egyrészt arra, hogy a zene hangulatilag és prozódiailag egyaránt hasonuljon a szöveghez, ugyanis a mise minden szavának, azok hangulatának jelentősége van. A zenei szövet pontosan követi és alátámasztja a német szöveget, egyben tükrözi mondanivalóját is. Másrészt szép, jól énekelhető művet szerettem volna írni, mely az előadókat és a közönséget is megérinti. Talán segíthetem ezzel a hívőket, hogy igazán ráhangolódhassanak a mise szövegére. Ha megálmodott tervem tényleg sikerült, akkor ezzel az igazi templomi zenével demonstrálhatom a kereszténység fontosságát és erejét. Pallós Tamás
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:ujember@drotposta.hu
|