A vallás nem lehet békétlenség forrása

II. János Pál pápa Kazahsztánban

Miközben a világ szorongással figyeli az Egyesült Államok elleni terrortámadás lehetséges következményeit, II. János Pál pápa tanúságtevő bátorsággal folytatja apostoli szolgálatát, és lelkipásztori látogatást tett szeptember 22. és 24. között egy olyan országban, ahol muzulmánok nagy többségével élnek együtt a keresztények. A pápalátogatás mottója: "Ez Krisztus parancsa: Szeressétek egymást!" Kazah földön, ahol száz népcsoport él egymás mellett, a világ jelenlegi válsághelyzetében különleges aktualitása van e mottónak.

Helyi idő szerint szeptember 22-én este fél 8-kor érkezett a pápa Asztana, az új főváros repülőterére. Fogadására megjelent a négy kazahsztáni főpásztor mellett Nazarbajev elnök vezetésével az egész kormány és a diplomáciai testület. A Szentatya megcsókolta a gyermekek által nyújtott kazah földet, és orosz nyelven mondta első beszédét.

Kazahsztánban a több mint száz nemzetiségnek az alkotmány egyenlő jogokat biztosít. "Kazahsztán, mártírok és hívők földje, deportáltak és hősök földje, gondolkodók és művészek földje, ne félj! - mondotta a Szentatya. - Bármily mélyek legyenek is a testeden ejtett sebek, bármennyi akadály állja is útját anyagi és lelki újjáépítésednek, legyen balzsam a nagy gondolkodó és költő, Abai Kunanbaj szava: ťAz emberiség alapértéke a szeretet és az igazságosság. Ez teszi fel a koronát a Magasságbeli művére.Ť Az emberi utakat vezérlő Magasságbeli adja, hogy ezek a csillagok felragyogjanak Kazahsztán végeláthatatlan földje fölött. Isten áldja meg Kazahsztánt és lakosait, és adja meg nekik a béke és egyetértés jövőjét!"

A repülőtérről a pápa a kommunizmus áldozatainak emlékművéhez hajtott, ahol imádságba mélyedve lerótta kegyeletét a több millió elpusztított ember iránt.

Kazahsztán népe a történelem során sokat szenvedett. Különösen a 20. század volt kegyetlenül vérengző, először a cárok önkénye, majd a szovjet hatalom elmondhatatlan emberirtása miatt. Csak 1931-32-ben több mint hatmillió embert deportáltak az ország határain túlra. A 30-as évek elején a lakosság fele éhenhalt. A szemipalatyinszki nukleáris kísérleti telepen 1949-ben robbantották fel az első szovjet atombombát, majd további 455 robbantást végeztek, melyek összereje két és fél ezerszer felülmúlta a hirosimai atombomba hatását, és két csernobili katasztrófával egyenértékű.

Vasárnap, 23-án délelőtt a fővárosban mintegy ötvenezres tömeg jelenlétében mondott szabadtéri szentmisét II. János Pál pápa. Az ország távoli vidékeiről is jöttek különböző nemzetiségű katolikusok, de igen sok muzulmán résztvevő is volt. Minden nemzetiség saját nyelvű transzparensekkel üdvözölte a pápát, aki oroszul misézett. A szomszédos országokból is érkeztek hívők. Beszédében a pápa azokhoz is szólt, akik nem hívők, de őszintén keresik az igazságot. Keresztények és muzulmánok közösen elkötelezhetik magukat a szeretet civilizációjának építésében. Az emberiség hazája Isten Országa - folytatta a Szentatya. Kazahsztán függetlenségének tizedik évfordulója jó alkalom arra, hogy feltegyék a kérdést: milyen kapcsolat áll fenn a földi haza, annak értékei és célkitűzései, valamint a mennyei haza között, amelyben minden igazságtalanság megszűnik, és amelybe meghívást kapott az egész emberiség. A szentmisét követően a pápa felhívást intézett a világ különböző vallású népeihez, hogy erőszak nélküli világot építsenek, olyan világot, mely szereti az életet, és növekszik az igazságosságban és szolidaritásban. A vallás soha nem lehet konfliktus forrása. Keresztények és muzulmánok forduljanak a Mindenhatóhoz azért, hogy a béke nagy ajándéka uralkodhassék a Földön, hogy az isteni bölcsességtől vezérelt minden nép a szeretet civilizációját építhesse, melyben nincs hely a gyűlölet, a megkülönböztetés és az erőszak számára.

A Szentatya a nunciatúrán találkozott Közép-Ázsia nyolc főpásztorával. Megköszönte munkájukat e hatalmas kiterjedésű területen az egyház újjászületésében. Ezt követte a pápa udvariassági látogatása Nazarbajev köztársasági elnöknél. A 61 éves elnök 1998-ban a Vatikánban találkozott először a pápával, amikor kétoldalú egyezmény jött létre a Szentszék és Kazahsztán között.

Vasárnap este a pápa az Eurázsia egyetemen találkozott a kazahsztáni fiatalokkal. A találkozó lelkes hangulata olyan volt, mintha mindnyájan keresztény katolikusok lettek volna. (VR)

(A szeptember 27-én véget ért apostoli út további eseményeiről következő számunkban számolunk be.)

Magyarok kazah földön

Leskó László, a Kazahsztáni Magyarok Szövetségének elnöke Vertse Mártának, a Vatikáni Rádió munkatársának elmondta: Kazahsztán mind a 19 megyéjében él több száz magyar. A régi népszámlálás szerint hivatalosan 1700 magyar volt, de ez nagyon eltorzított adat. Néhány ezer magyarral tartják a kapcsolatot. A pápa fogadására transzparenst készítettek, melyen ez állt: "Szentatya! Segíts nekünk, magyaroknak, visszatérni magyar hazánkba! Ez lenne a leglényegesebb, életbevágóan fontos kérésünk, hogy a magyar kormány forduljon felénk, és - mint Németország, az idén január 1-jétől pedig Lengyelország - telepítse haza a magyarokat!"

A szeptember 23-i Úrangyala alkalmából a Szentatya magyarul köszöntötte a Szülőhaza téren jelen lévő kazahsztáni magyarokat, akik ezt kitörő lelkesedéssel köszönték meg.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu