|
|
A templomépítő plébános halálára Krichenbaum József, Aki a budai Szent Gellért egyházközség plébánosa volt huszonkét éven át, augusztus 20-án, életének 66. évében, súlyos betegség következtében elhunyt.
E rövid hír mögött hallatlanul gazdag életút áll. Az elhunyt plébános művelt, teológiailag rendkívül képzett, jogban járatos, kiváló képességekkel, karizmatikus jegyekkel megáldott, igen jó gazdasági érzékkel rendelkező pap volt. Ám úgy is megrajzolhatjuk vonásait, mint egy invenciózus, a rögtönzések jelentőségével tisztában lévő, s azzal többnyire jól élő, dinamizmussal teli, képzelőerőben bővelkedő, alapjaiban derűs és humanista életszemléletű, döntéseiben határozott emberét. Ugyanakkor e képhez tartozik a több mint egy évtizedes betegségének következtében a szenvedésekkel, megpróbáltatásokkal teli, az önmaga hibáit is látó és azzal viaskodó pap rögös életútjának küzdelme és példaértékű elviselése is. A hívek gyakran imádkoztak felgyógyulásáért, mely szinte csodával határos módon éveken át mindig meghallgatásra talált. Egy-egy súlyos műtétje után mondta mosolyogva: "úgy látszik, még nincs szüksége rám a Jóistennek odaát..." Isten kegyelme megadta számára álmainak megvalósulását, így küldetését befejezte. Nem véletlen, hogy Szent István király ünnepén halt meg, akinek tiszteletére szobrot állíttatott a plébánia kertjében, megemlékezve az Árpád-házi szentekről és a koronát küldő pápáról is. Krichenbaum Józsefnek minden teremtő tettében Ezekiel próféta "az úr dicsőségének látomása" szentírási részlet lebegett szeme előtt. Ez nyilvánult meg akkor, amikor az egyházközségnek új templomot épített, előrelátóan gondolva a közösség anyagi nehézségektől mentes jövőjére is. Megteremtette az országban első és a keresztény körülményekhez méltó, a katakombák hangulatára, egyúttal az őskeresztény temetkezési helyekre is emlékeztető altemplomot az urnatemetővel, s folytatását, a keresztút egyes állomásai közé épült urnafülkesorokat. Mindennek alapjait 1984-ben nagy bátorsággal és kitartással vetette meg! (A bátorsághoz az erőt Mindszenty József, Apor Vilmos és Márton Áron példái adták, kiknek Magyarországon, szintén elsőként állított méltó emléket a templomban, különböző művészi alkotások formájában.) E tettével a magyarországi katolikus egyház életében elsőként járatlan úton indult el, melynek példája ma már számos követőre talált. Gondolataiban elevenen élt a II. vatikáni zsinat liturgikus reformja, s azt a templomépítésben is felhasználta, például a liturgikus tér kialakítása során. Elgondolásaiban szervesen kapcsolódott a kereszténység és a magyarság. Így készült el a jubileumi ünnepségek kapcsán a templom előtt - Magyarországon elsőként - a koronát nyújtó II. Szilveszter pápa szobra, valamint a templom kertjében az Árpád-házi szentek arcképcsarnoka. A templom homlokzati síkjában elhelyezett, Szent Gellért vértanúságát ábrázoló szoborkompozíció Krichenbaum Józsefre jellemző többsíkú gondolkodás egyik jellemző példája: az égi és földi élet összekapcsolásának allegórikus jegyeit viseli. Az ihletett művészi kivitelt Varga Imre szobrászra bízta, de az igényt, a hátteret, a kívánságot ő adta. Hat évig gondoskodott az egyházközség értesítőjének kiadásáról, illetve a Szent Gellért jubileumi emlékkönyv megjelentetéséről. A lelkek építéséhez megteremtette a feltételeket, most már rajtunk a sor, hogy rendkívüli értékeit, jövőlátó gondolatait felismerve, magunk gazdagítsuk tovább küzdelmeinek értékét, értelmét, hogy mindig az Úr dicsőségére munkálkodhassunk. Horánszky Nándor A temetés időpontja és helyszíne: augusztus 31. péntek, 15 óra, a kelenföldi Szent Gellért-templom.
|
||||||
Új Ember:ujember@drotposta.hu
| ||||||