a pünkösdi rózsaillatú
kis falut
ahonnét gyermekként sírva eljöttem,
a vasporosan és füstösen is szép
vadrózsa szagú külvárost, nem feledem,
a belvárosi reggelek meleg és
kedvesen barátias ember áradatát,
a téli álomba merült hegyek bús fáit,
vándor cigányok remegő kezében a
kenyeret és fájdalmasan szóló hegedűit,
fáradhatatlan édesanyám szemében
megcsillanó örök tavasz fényét,
a gyönyörű Lourdes-i Szűz Mária
Könyörületes és gyógyító mosolyát!