Kétszer lettek földönfutóvá...

Görög katolikusok Edelényben

Rakaczky Mihály parókus élénken emlékszik rá, hogy az ötvenes évek legvégén, amikor múcsonyi ministránsgyerekként kísérte a papjukat ide, a fíliára, mindössze tíz-tizenkét házat szenteltek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Edelényben. Ami azt jelenti, hogy alig volt több görög katolikus család a településen. A téeszesítéskor, a hatvanas évek elején jöttek ide nagyobb számban az északi kis falvakból a görög katolikusok. A fiatalok nem akartak belépni a téeszbe, itt kerestek megélhetést a bányában.

A templomot Török Ferenc tervezte

Harmincegynéhány év után, amikor bezárták a bányát, kenyér nélkül maradtak, sokan közülük most öregen visszajárogatnak a régi falujukba, és a visszakapott földecskékből próbálnak valahogy megélni: egy generáció, amely kétszer lett földönfutóvá...

Rakaczky Mihály parókus

Rakaczky Mihály immár huszonkét éve szolgálja mintegy 1100 hívét. Hívei és a város lakossága (jelenleg körülbelül 11 000 lélek) egyaránt fogyatkoznak. 28 százalékos a munkanélküliség, kétmilliárd forintos a város évi költségvetése, ebből tavaly 180 millió forint szociális segélyt fizettek ki. Ez nagyon sok, mutatja a probléma súlyosságát.

Mit remélnek azok, akik ma munka nélkül vannak?

A romos állapotú, hatalmas, 52 szobás, 365 ablakos egykori Coburg-kastély mögött gyógyvizet találtak. Szerencsés esetben erre épülhetne valamiféle gyógyfürdői turizmus. Az építés, illetve később a működtetés is munkahelyet biztosíthatna az edelényieknek.

1983-ban szentelték fel a Török Ferenc Ybl-díjas építész tervezte templomot, amelyben mostanság 250-300-an vesznek részt a vasárnapi misén. Amikor az egyházközség életéről kérdezem, előbb a cserkészetről és a máltai szeretetszolgálat helyi csoportjának aktív, ötvenegy környékbeli település rászorulóira kiterjedő munkájáról beszél a parókus.

— Nem azért működtetjük ezt a segítő szolgálatot, hogy ezzel térítsük meg a közömbösöket. A karitász egyszerűen a kereszténység lényegéből fakad. És ugyanakkor hitelesíti azt, amit mondunk. Áttételesen természetesen van hatása. A karitász leginkább a magvetéshez hasonlít.

A leglelkesebben azonban a cursillóról beszél Rakaczky Mihály.

— A hazai görög katolikusok körében az utóbbi években lett igen népszerű ez a spanyol eredetű, a keresztény elkötelezettséget növelő és a hitet mélyítő sajátos kurzus. Háromnapos lelkigyakorlat, tanfolyam és önismereti tréning egyszerre, amelyet egyszer kell és lehet elvégezni, de aztán kéthetente vagy havonta újra találkoznak a „cursillisták”, hogy egymást erősítsék, a többiek támogatásával élhessék „az örök negyedik napot”. Edelényben tizenhatan elvégezték már: van köztük agrármérnök, sebészorvos, ápolónő, fodrász és háziasszony. Közülük az asszonyok azóta minden vasárnap, az istentisztelet előtt felkeresik a kórházban a betegeket, átkísérik őket a kápolnába. A férfiak a legkülönfélébb területeken segítik munkájában a papot: az adminisztrációtól az építési munkákon át a liturgiáig.

— Az ember felfedezi, ki ő valójában. Öntudatos, felelős kereszténnyé válni segíti a hívőt a cursillo — magyarázza. — Én minden pap számára kötelezővé tenném, és szinte minden hívemnek ajánlanám. A harmadik évezredben Európa, illetve számunkra Magyarország újraevangelizálásának nagyon hatékony eszköze lehet.

(kipke)

Fotó: Cser

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu