A kolozsvári Vasárnap híreiből

Márton Áron megkésett kitüntetése

Eleven a Márton Áron-tisztelet a kolozsvári katolikusok, és általában a város magyarsága körében. Ezt mutatja az is, hogy a június 20-án este tartott emlékünnepségre megtelt a Szent Mihály-templom, amelynek szószékéről ötvenhat évvel ezelőtt, 1944. május 18-án a gyulafehérvári püspök felemelte szavát az üldözöttek védelmében, mindenfajta embertelenség, az adott helyzetben különösen a zsidók deportálása ellen. Az emlékünnepségre az adott alkalmat, hogy Márton Áron a Népek Igaza post mortem kitüntetését az izraeli állam képviselője átadta a nagy püspök jelenlegi utódának.

Az ünnepségen Jakubinyi György érsek mint a püspöki székben Márton Áron harmadik utóda és Czirják Árpád érseki helynök a Szent Mihály-templom plébánosaként a hajdani híres kolozsvári szónok, plébános jelenlegi utóda méltatta Erdély nagy főpásztorának elévülhetetlen érdemeit. Jakubinyi György részleteket olvasott fel Márton Áron püspöknek az 1944. május 18-án, papszenteléskor itt elhangzott beszédéből.

A kitüntetést (oklevelet és emlékérmet) átadó Saranaga úr, Izrael állam bukaresti nagykövetségének másodtitkára román nyelven indokolta meg a jeruzsálemi Yad Vashem Intézet döntését — első ízben fordul elő, hogy valakinek nem tettekért, tényleges zsidómentésért ítélték oda a kitüntetést, hanem a szavak erejéért —, majd felolvasta a két nyelven (héberül és angolul) kiállított oklevél héber szövegét. A főegyházmegye érseke héberül köszönte meg a megtiszteltetést, majd szavait elismételte magyar és román nyelven is.

Jakubinyi érsek elmondta a Vasárnap tudósítójának, hogy Márton Áron püspök az 1944. május 18-i prédikációja után írásban is tiltakozott a zsidók deportálása ellen. Bátor kiállásának nagy visszhangja volt. A püspök halála után többen — így Kányádi Sándor költő, a nagyszebeni Grünberger orvos (azóta meghalt Izraelben) — közbenjártak a jeruzsálemi Yad Vashem Intézetnél Márton Áron post mortem kitüntetése érdekében. Jakubinyi érsek ugyancsak levelezett ez ügyben Izrael bukaresti nagykövetségével, de válasz nem érkezett. 1995-ben a máramarosi származású, Nobel-békedíjas Elie Wiesel juttatta el a kérést közvetlenül a Yad Vashem Intézethez, amelyet akkor azzal utasítottak el, hogy Márton Áron püspök nem vette ki cselekvően a részét a zsidómentésből. Végül Hermann László gyergyószentmiklósi sebész orvosprofesszor, az ottani zsidó hitközség nyugalmazott elnöke közbenjárására tárgyalták meg a kérdést.

Reuveni Sarolta kivándorolt zsidó asszony, a Yad Vashem Intézetben a magyar ügyek felelőse tartotta 1999. december 27-én azt a meggyőző beszédet, melynek nyomán a bizottság első ízben szavazta meg a kitüntető címet olyan személynek, aki nem cselekvően, hanem erkölcsi kiállással hatott.

Aktuális Archívum Fórum Magunkról Impressum

Új Ember: ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@freemail.hu