|
Mindszenty példája Angliában is hivatást ébresztett Beszélgetés Anthony Stark londoni lelkipásztorral A Felső-Krisztinavárosi Plébánia Keresztelő Szent János napi jubileumi búcsújának egyik vendége Londonból érkezett. Anthony Stark atya 1984 óta szinte minden évben elzarándokol hazánkba. A Westminsteri Egyházmegye papja a segélyezésre szoruló angol plébániákat támogató egyházi alap elnöke és jeles Newman-szakértő. Ő volt az egyházmegyei posztulátora az anglikánból katolikussá lett teológus boldoggá avatási ügyének. Az alapításának hatvanadik évfordulóját ünneplő budai plébánia búcsúján elhangzott beszédében az angol lelkipásztor szólt arról is, mit köszönhet Mindszenty bíborosnak.
Tizenhat év óta rendszeresen Magyarországon tölti szabadságának egy részét. Miért? — Miután a Mindszenty József hercegprímás elhagyta Magyarországot, meglátogatta a világ különböző részein élő magyar közösségeket. Angliában is járt, és Manchesterben az a megtiszteltetés ért, hogy személyesen találkozhattam vele. Beszélgetésünk végén azt mondta nekem, reméli, hogy egyszer alkalmam lesz majd ellátogatni Magyarországra: „Gyönyörű ország, és ön bizonyosan szeretni fogja Budapestet.” Nagy szomorúságot éreztem szavaiban, amikor hozzáfűzte, hogy ő maga a hazáját már nem fogja viszontlátni. Ma is kincsként őrzöm emlékeim között ezt a beszélgetést. Miről volt még szó önök között? — Elmeséltem neki hivatásom történetét. Gimnazista voltam, mikor Mindszentyt letartóztatták, 1948-ban. Rendkívül nagy hatással voltak rám a bíboros elleni gyalázatos bírósági eljárásról az angol sajtóban megjelent beszámolók. Válójában ez a szent életű pap és magyar nemzeti hős volt az, aki példájával jelentős mértékben hozzájárult döntésemhez, hogy magam is pap legyek. 1956-ban szenteltek, és ma is élénken élnek emlékezetemben a magyar októberi forradalom utolsó napjaiban a rádió hullámhosszán érkező segélykérések, mikor Mindszenty bíboros is visszanyerte szabadságát néhány napra. S volt-e folyatása kapcsolatuknak? — Személyesen már nem találkozhattam vele, de halála után öt évvel, eljutottam Mariazellbe, osztrákok és magyarok híres Mária-kegyhelyére, a kegyhelyre, ahová a bíborost temették. Hogy is gondolhattam volna akkoriban, hogy tíz évvel később Basil Hume bíboros, westminsteri érsek személyes képviselőjeként azok között lehetek majd, akik a száműzetésből haza kísérhetik Mindszenty bíborost. Mariazellben és Esztergomban részt vettem a szertartásokon: ez a három nap életem felejthetetlen élményei közé tartozik. Milyen benyomások érték első magyarországi látogatása során? — 1984-ben jöttem először Budapestre. Bécsből érkeztem: akkor még elszomorítóan nagy volt a kontraszt a két város között. Szerencsémre megérhettem a szabadság visszanyerését, és azt, hogy Magyarország ismét fejlődik. A szép és gazdag történelmű Budapest újból elfoglalja az őt megillető helyet a nagy európai városok között. Milyennek látja a magyar egyház helyzetét? — Az első két budapesti látogatásom alkalmával a budai Szent Imre-plébánia életét ismertem meg, és nagy hatással volt rám a vasárnapi misén ministráló és énekkaros fiatalok nagy száma. Sokkal többen voltak, mint az én hazámban, Angliában. Tanulságos lecke volt ez nekünk, akiknek a vallás gyakorlása sokkal könnyebb volt, mint itt, Magyarországon 1948 és 1990 között. Tizenkét év óta ugyanezt tapasztalom a Felső-Krisztinavárosban; sok gyerek és fiatal vesz részt a vasárnapi misén. Évente viszszatérve örömmel látom, hogy sokan, akiket kis ministránsként és énekkarosként ismertem meg, ma már fiatal felnőttként, sőt szülőként még mindig aktívan részt vesznek a liturgiában. Sajnos nem mindenhol ilyen jó a helyzet. — Tudom. Nem is akarok túl rózsás képet festeni a magyar egyházról. Sok gondról hallottam, némelyek összefüggenek az elmúlt ötven év egyháztörténetével is. De eleget láttam ahhoz, hogy meg legyek győződve arról, hogy Szent István egyháza, amely ezer évvel ezelőtt született, ma is életképes. Túlélte a sötétség éveit, és jó oka van arra, hogy reményekkel tele lépjen be az új évezredbe. Az elmúlt öt évben részt vehettem nagycsütörtökönként a Szent István-bazilikában a krizma szentelő misén. Reményt keltőnek találom, hogy ezen alkalmakkor sok fiatal papot és szeminaristát láthattam, sokkal többet, mint az én egyházmegyémben, Westminsterben. Szerdahelyi Csongor
|
Új
Ember: ujember@drotposta.hu
|