A Catholica 2000 szervezésében, Spányi Antal püspök vezetésével május második hetében zarándoklat indult Rómába mintegy hatvan fővel. Assisi és Padova is szerepelt a látogatásban egy-egy nappal. Valódi zarándoklaton vehettünk részt, amelyhez hozzá tartoznak apróbb kényelmetlenségek is, melyeket a Szentévben Róma óriási forgalma miatt türelemmel és katolikus fegyelmezettséggel viselt el a szokásosnál kétszer nagyobb létszámú zarándokcsapat. A zarándokút színességéből maradandó emlék marad a résztvevők összeszedettsége, igazi áhítata, és ez leginkább Spányi püspök úr által tartott naponkénti szentmiséken nyilvánult meg. Külön megemlítendő a polgármesterük vezetésével résztvevő vidám, életrevaló, de ugyanakkor elmélyülten vallásos fiatal törökbálinti zarándokok jelenléte. Biztató és megnyugtató jel ez: van katolikus jövő.

Valójában nehéz kiemelni a kavargó és színes élménytömegből bármilyen mozzanatot, a Szent Péter téren tartott pápai audiencia kiemelkedő eseménye kivételével. A világ minden részéről voltak ott résztvevők és a hatalmas tömeg miatt nem túlságosan szigorú ellenőrzés után foglalhattunk helyet a számunkra kijelölt körletben. A Szentatya csodálatra méltó összeszedettséggel tartotta meg a körülbelül két és fél órás audienciáját, s lelkes üdvrivalgás fogadta a számos nemzet nyelvén, s így magyarul is, elmondott, a zarándokokat köszöntő üdvözlését. Hatalmas szolgálata minden szerdán ismétlődik s csak azt kívánhatjuk: „Tartsd meg, Isten, Szentatyánkat”.

A vatikáni múzeumok megtekintésének élményét a hatalmas tömeg sem tudta csökkenteni. Az óriási Szent Péter-bazilikában pedig a példás rendben beözönlő tömeg egyszerűen megoszlott, mindenki „elfért”. Számos rendkívül udvarias, megkülönböztető mellényben lévő önkéntes segítette és kalauzolta az embereket — szervezési szempontból példaadó módon. Különleges átélés volt a Sixtus-kápolna csodálatosan felújított freskóinak fényképezésmentes, kötelező csendben való elmélyült megszemlélése. A hihetetlenül gazdag látnivalókat természetesen nem lehet megfelelően feldolgozni még azoknak sem, akik többször voltak Rómában.

Nagyszerű élmény volt a festői Assisiben való látogatásunk. Az 1997. évi súlyos földrengésnek semmi jelét nem láttuk, mindent helyreállítottak és ugyancsak kötelező csendben néztük végig a régi templomot. A padovai vasárnap viszont példaképül szolgálhatna számunkra is. A vasárnap ugyanis nem egyszerűen pihenőnap, hanem valóban ünnep: benne van a levegőben, a hangulatban. S még inkább érzékelhető volt ez a Szent Antal-bazilika ünnepi szentmiséjén, ahol csodálatos kórus énekelt Bach 147. Kantátájából. A magyar sors is óhatatlanul felötlik bennünk, ha meggondoljuk, hogy a padovai bazilikát 1230-ban kezdték építeni, nálunk pedig az iszonyú pusztítással járó tatárjárás 1242-ben volt. A folytonosság és folyamatosság rejtett útjai szövik át a nálunk szerencsésebb népek történelmét.

Gazdag és szép zarándoklaton vettünk részt a Szentévben. Köszönjük mindazoknak, akiket ezért köszönet illet.

Kindler József