|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Kodály álma nyomán... Népzene tanszék indult fél éve a Zeneakadémián A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szeptemberben népzenei tanszék kezdte meg munkáját - Kodály Zoltán születésének 125. évfordulójához méltón. A szeptemberben elindult képzéssel talán Kodály és Bartók legszebb álma valósult meg. De a hangszeres és énekes népzenészképzés nem csupán a két világhírű zeneszerző vágya volt. Sokan és sokat tettek azért, hogy mindez létrejöhessen. Korábban is voltak már erre irányuló kezdeményezések a Zeneakadémián, illetve más felsőfokú oktatási intézményben, többek között az ELTE ének-zene tanszakán és a kecskeméti főiskolán. A Zeneakadémián 2002-ben volt a legutolsó kísérlet, melynek tervezetét Kobzos Kiss Tamás készítette Borsi Ferenc, Jánosi András és Pávai István közreműködésével. Korábbi kísérletként meg kell említenünk Kodály 1920-as évekbeli programját, amelyben a népdaltanítás köré szerveződött az oktatás. A háború után Jánosi Sándor szinte földalatti mozgalom keretében tartott ének-, zene- és tánctanítást. A nagy fellendülést azonban a hatvanas-hetvenes évek táncházmozgalma hozta. A lelkes fiatalok mellé olyan folklórkutatók kapcsolódtak be, mint Vargyas Lajos, Olsvai Imre és Martin György. A népi hangszeres zenetanulás azonban a hivatalos oktatási kereteken kívül, többnyire különböző szervezett tanfolyamokon történt. Napjainkban országszerte számos zeneiskolában oktatnak autentikus népdaléneklést vagy hangszerjátékot alapfokon, és az utóbbi években több helyen zenei szakközépiskolai keretben középfokon is beindult a képzés. Részben a korábbi kezdeményezések nyomán a Zeneakadémia rektora, Batta András a művészeti felsőoktatás átalakítása és a Bartók- és Kodály-évfordulók kapcsán lehetőséget látott az önálló hangszeres és énekes népzenész képzés beindítására, erőteljes elméleti oktatással bővítve a gyakorlati stúdiumokat. A szakon a gyakorlati hangszeres-énekes oktatásban a népzenei közéletből jól ismert és elismert személyek vesznek részt - akiknek többsége zenei vonatkozású diplomával is rendelkezik - mint Árendás Péter, Balogh Kálmán, Balogh Sándor, Borbély Mihály, Halmos Béla, Kobzos Kiss Tamás, Sebő Ferenc, Vakler Anna. Az alapképzésben az elméleti tárgyak oktatását Pávai István, Tari Lujza, Sándor Ildikó, Sípos János, Felföldi László és Richter Pál látják el. A népzenei tanszék fél éve működik. Helyet kapott a patinás épületben - és elfoglalta méltó helyét a műzene mellett. A nagy álom megvalósult. Ezt január 18-án a Művészetek Palotájában gálaműsorral ünneplik meg a magyar népzenészek. Olyan előadók lépnek fel, akik eddig is igen sokat tettek a műfajok közti átjárhatóságért, hiszen az est középpontjában Bartók és Kodály munkásságán túl a népzene és a műzene kapcsolata áll majd. Hallható lesz többek közt Jandó Jenő és a Muzsikásegyüttesközös előadásában Bartók Allegro barbarója, Kiss Ferenc és az Etnofon Zenei Társulás Kodály előtt tisztelgő Pávaéneke. A magyar népzenészek mellett a délszláv és a roma népzenei hagyomány legjobbjai is fellépnek. Koncz Veronika
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|