|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Nagy karrierről álmodik gyermekeinek... Hetvenöt évvel ezelőtti Mária-jelenés Banneux-ben Belgium déli részén, a ličge-i egyházmegye területén, nem mesze a francia határtól, az Ardennek vidékén fekszik egy alig pár száz lelkes település, Banneux. A helység lelkipásztori szolgálatát évszázadokon át bencés szerzetesek látták el, egészen a francia forradalom idejéig. Hetvenöt évvel ezelőtt - amikor Keleten már tombolt a kommunizmus, Európa szívében pedig egyre inkább előretört a náci ideológia -, a Boldogságos Szűz Mária ebben a belga falucskában több alkalommal is megjelent itt egy tizenkét éves kislánynak, Marietta Becónak. Az első jelenés 1933. január 15-én volt, az utolsó pedig másfél hónappal később, március 2-án, amikor Szűz Mária a Szegények Szüzeként mutatkozott be. A Szentszék az események hitelességét hamarosan elismerte. Azóta százezrek zarándokolnak Banneux-be, hogy kérjék a Szegények Szüzének oltalmát, aki karján a gyermek Jézust tartja, amint kezeit a világ felé kitárja. Mintha csak azt mondaná mindazoknak, akik megmártóznak a Szűzanya által adott forrás vizében, hogy az egyetlen forrás: Jézus Krisztus. A jelenések kislányát jól ismerte Regőczi István atya, aki életében először éppen a jelenések évében járt Belgiumban, a szentelése előtti évben, 1942-ben pedig a Beco családnál töltötte a szilveszterestét. A hétgyermekes család nehéz anyagi körülmények között Banneux mellett, egy elhagyatott területen lakott, amelyet - az első világháború idején - lágerként működtettek a menekültek, illetve a hontalanok elhelyezésére szolgált. A nélkülözések szeretetközösséggé formálták a családot. Becóék korántsem voltak vallásosak. Templomba nem jártak, ritkán imádkoztak. Első gyermekük, az 1921-ben született Marietta a Szűzanya jelenésekor még nem volt elsőáldozó. Regőczi István atyának ő maga mondta el az eseményeket. Az első jelenés alkalmával, az ablakon át Marietta az erdő szélén nagy fényességet látott, amelyből egy gyönyörű szép női alak bontakozott ki. A hölgy egyenesen neki integetett. Marietta ki akart rohanni hozzá, de édesanyja nem engedte. Erre édesanyját is odahívta az ablakhoz, aki látott is valami fényességet, de nem vett észre senki mást. A kislányra olyan mély benyomást tett a látomás, hogy mindennap kiment a kertbe imádkozni. Harmadnapra, január 18-án újra látta a fényességet, mintha egy ezüstfelhő ereszkedett volna alá, és a Boldogságos Szűzanya jelent meg hófehér ruhában, fátyollal, derekán kék övvel, lábán rózsával. Hasonló volt a lourdes-i jelenések Szűzanyjához. Kedvesen intett a lánynak, hogy jöjjön és kövesse. Az erdő szélén egy kis forráshoz hívta, amelyből némi víz szivárgott. Attól kezdve azonban erőteljesen csobogni kezdett a forrás vize. A szép hölgy arra kérte Mariettát, tegye oda a kezét, és bíztatta, hogy minél többen jöjjenek a forrás vizéhez. Marietta mindennap kiment a forráshoz, és imádkozta a rózsafüzért. Egy szombati napon, február 11-én, miközben Marietta megmosta kezét a vízben, és keresztet rajzolt magára, ismét megjelent a hölgy, és a következőket mondta. "Jövök enyhíteni a szenvedést." A jelenések nyolc alkalommal ismétlődtek meg. Hamar híre ment a történteknek. Néhány alkalommal a helyi káplán, Jamin atya is tanúja volt az eseményeknek. Ő csak fényt látott, és a kislány átszellemült arcát, amint elragadtatással nézett a Szűzanyára. Arra kérte Mariettát, hogy kérjen jelet a hölgytől. A Szűz így válaszolt: "Higgyetek bennem, és én is hinni fogok nektek! Imádkozzatok rendszeresen!" Március 2-án, az utolsó jelenés alkalmával a kislány ennyit hallott: "Kedves gyermekem. Én a Megváltó édesanyja vagyok. Imádkozzatok sokat! Isten veled." Elgondolkodtató, hogy Hitler akkoriban lett Németország kancellárja. A Szűzanya szinte előkészítette az embereket a nehéz időkre, és hangsúlyozta, hogy ő a szenvedést jön enyhíteni. Kijelentette, hogy ő a Szegények Édesanyja. Ugyancsak minden alkalommal kérte, hogy imádkozzanak sokat, és higgyenek. A hit bizalmunkat növeli az isteni gondviselésben. Tudjuk, az élő hit hegyeket mozgat. Higgyenek őbenne, és ő is hisz azokban, akik az ő segítségét kérik. Az élő hittel képesek vagyunk olyan cselekedeteket véghezvinni, amelyek Istennek tetszőek, és amelyek mind magunknak, mind embertársainknak a javát szolgálják. Csodás gyógyulások és imameghallgatások is történtek Banneux-ben. Marietta barátnője is meggyógyult. Kezdetben emiatt is sokan keresték fel ezt a kegyhelyet. Rövidesen egy kis kápolna épült a jelenések helyszínén. A hívek szerettek volna egy impozáns, nagy bazilikát építeni, de a Szűzanya ragaszkodott hozzá, hogy csak kis kápolna legyen. Abban az évben volt megváltásunk ezerkilencszáz éves jubileuma. Azóta is, mind a mai napig, Banneux egy kis település, bár az évek során egy kórház és számos szociális intézmény épült a kegyhely területén. A Banneux-i Madonna a cirkuszi akrobaták pártfogója is, akik szép számban jelentek meg 1985-ben, hogy találkozzanak a kegyhelyre látogató II. János Pál pápával. Mindszenty József bíboros is elzarándokolt Banneux-be. Az emlékkönyvben máig olvasható a neve. A Mária-jelenések mindig nagy jelentőségűek számunkra - összegzi visszaemlékezését Regőczi István atya -, mert abból a másik világból érkeznek, amelyet sokan tagadnak. A Szűzanya igazolja, hogy igenis van mennyország, ahova bennünket hazavár. Mint lelki szegények, ne a földhöz ragaszkodjunk, hanem többet gondoljunk a mennyországra, mert az a mi végső célunk! Minden édesanya azt kívánja, hogy a gyermeke sokra vigye. Égi Édesanyánk, a Szűzanya is azt szeretné, hogy a legnagyobb karriert érjük el mi gyermekei: a mennyországot! Papp Tamás
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|