"Zsoltározzatok bölcsen..."

Béres György nyolcvanadik születésnapjára

A makói születésű Béres Györgyöt esztergomi teológiai tanulmányainak befejeztével Hamvas Endre csanádi püspök szentelte pappá 1951-ben. A nógrádi kápláni évek alatt és után egyházzenei magántanulmányokat végzett, majd a kőbányai Szent László-plébániatemplom karnagyaként működött. 1954 és 1956 között az esztergomi Papnevelő Intézet gregorián ének és liturgia tanára lett. A forradalom után rövidesen elhagyta Magyarországot. Ezután következtek az elmélyültebb tanulmányok, majd a zenei kutatások esztendei. Ezek azonban hozzásegítették, hogy a fiatal, tehetséges pap egyre jobban bekapcsolódjék a nemzetközi egyházzenei életbe és a gregorián kutatások munkálataiba.

Kétségtelen, hogy a XIX. század teljesen elvilágiasodott egyházi zenéjével szemben komoly feladatot fogalmazott meg Szent X. Piusz pápa motu propriója: az egyházban elhangzó zene legyen szent, egyetemes és művészi. Ennek a követelménynek pedig legjobban a gregorián ének felel meg. Ezt a későbbi pápák is megerősítették. Ezért a gregorián éneket magas színvonalon kellett művelni, hogy méltó legyen az egyház liturgikus ünnepléseihez.

A XX. század egyházzenészei is magukénak vallották a "vissza a gyökerekhez" elvét. Ez a gregorián ének kutatását és használatát jelentette, amely nemcsak az írásmódra, hanem az előadásra is vonatkozott. Ebben volt kiemelkedő szerepe Eugene Cardine (1905-1988) solesmes-i bencés szerzetesnek, aki a harmincas években paleográfiai kutatásai során figyelt fel arra, hogy ugyanaz a kódex ugyanarra a dallamra más-más jelet használ. Kiderült: ezek a különbségek az eltérő előadások miatt vannak. Különösen a szentgalleni és a metzi neumaírás mutatta ezt a nagy differenciáltságot, amelyek segítsége nélkül a gregorián énekeket lehetetlenség hitelesen megszólaltatni. Ezzel tulajdonképpen megszületett egy új tudományág, amely a gregoriánszemiológia nevet kapta.

Egész kutatócsoport alakult ki a nagy tudós körül. Ennek a nyolctagú közösségnek lett tagja 1978-tól a németországi Münsterschwarzach bencés kolostorában Béres György. Ez az aktív tevékenység azt is jelentette, hogy alapítója és apostola is lett ennek a tudománynak. A "tanár úrként" tisztelt Béres György a kódexek kutatása mellett tanította is a hiteles előadásmódot, és oktatásával nagyon sok egyházzenészt készített fel a gregorián ének helyes előadásmódjára.

A gregorián szemiológia jelentőségét a szent zene művelői - a szkólák énekesei - is könnyen felmérhetik. Hazánkban is számos egyházzenész használja a Graduale Triplexet, a mise állandó és változó részeit tartalmazó könyvet. Itt megtalálhatók azok az írásjelek, amelyeket még akkor alkalmaztak, amikor a vonalrendszert nem használták. Béres tanár úr élvezetes és modern oktatási módszerével nemcsak csodálatra indítja, hanem alaposan meg is dolgoztatja hallgatóit, tanítványait. Erről 1985-től a hazai egyházzenei élet is tapasztalatokat szerezhetett előadásain, tanfolyamain.

Erdő Péter bíboros 2007 nyarán adta át neki a "Pro Cultura Christiana" kitüntetést, elismerve hazai és nemzetközi tevékenységét.

A nyolcvanéves tanár urat, aki mindvégig lelkipásztori szolgálatot is ellát Bécsben, 2008. január 12-én 12 órakor a pesti ferences templomban szentmisén és ünnepségen köszöntik tisztelői, barátai. A szentmisét Beer Miklós váci püspök, az OMCE elnöke mutatja be.

A gregorián ének tudósai is tisztelettel köszöntik Béres tanár urat áprilisban megjelenő kötetükkel. A tanulmánykötet címe: Psallite sapienter - zsoltározzatok bölcsen. Európa és a magyar egyházzenei élet legjelesebb tudósainak írásai jelennek meg a kötetben. Jeles zeneszerzők pedig egy-egy alkotásukkal tisztelegnek a tanár úr előtt. Ezek is a gregorián világából valók: az adventi óantifónákat dolgozzák fel műveikben. Ennek bemutatója március 1-jén, 18 órakor lesz a budapesti Egyetemi templomban.

E köszöntő sorok megírására azért vállalkoztam, mert 2002-től, a Liturgikus és Egyházzenei Intézet megalapításával az addigi baráti kapcsolat komoly szakmai együttműködéssé vált. A hazai szervezéseket megbeszéltük, külön jelentősége volt a 2004-es Nagy Szent Gergely-év országos és egyházmegyei ünnepségeinek, kórustalálkozóinak. Széles látókörét és ismeretanyagát a népénektár gregorián munkacsoportjának megbeszélésein csodáltam meg. Most pedig magam is nagy örömmel készítem a tanulmányok kötetét.

Tisztelt Tanár Úr! Egy beszélgetés alkalmával elmagyaráztad a psallitasapienter jelentését az életedben. Öszszekapcsoltad a kutatást és az előadást, mert csak így tudjuk szolgálni a szent liturgia ügyét. Adja meg az Úr azt az örömet, hogy munkád gyümölcse minél bőségesebb legyen hazánkban és hazánkon kívül egyaránt.

Verbényi István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu