A "szentes énekektől" az élő közösségig

Népismereti óra a kaposvári katolikus gimnáziumban

Nyisztor Ilona a kaposvári Szent Imre-templom közösségét is megörvendeztette énekével

Nyisztor Ilona moldvai csángó énekes és Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató, az Antall-kormány kultuszminisztere volt a vendége a kaposvári Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnáziumnak. A két jeles személyiség rendhagyó népismereti órát tartott a fiataloknak. Nyisztor Ilonától megtudtuk: Moldvában több mint kétszázötvenezer csángó él, s közülük hatvanezren beszélik a magyar nyelvet. Örül, hogy néhány éve már van lehetőség a magyar nyelv oktatására. Így gyermekeik nemcsak beszélni, hanem írni és olvasni is megtanulhatnak magyarul. Igaz, hetente három órában, de ez is nagy eredmény az anyanyelvőrzés terén. A csángó énekes ezúttal betlehemes énekekkel érkezett Somogyba. Olyan dalokat adott elő különös puritánsággal, amelyekkel a csángó fiatalok karácsonyeste keresik fel a családokat. A "szentes énekek" - ahogy fogalmazott - ma is élnek, és áthagyományozódnak. Egy-egy szépséges dalt követően játékos rigmusokat is hallottunk tőle, de Szent István királyról is énekelt. Csakúgy, mint azelőtt a kaposszentbenedeki, illetve a kaposvári Szent Imre-templomban, ahol a hívek szűnni nem akaró vastapssal jutalmazták előadását.

Andrásfalvy Bertalan a néprajztudományról értekezett, és arról, hogy a népi kultúra olyan modell, ahol a lelki egészség, az istenhit, a közösség fontos szempont, s ahol a gyermekvállalást nem érzik tehernek.

- Mit sugallnak a mai reklámok? - vetette fel a kérdést a professzor. - Azt, hogy valósítsd meg magad, légy tökéletes, élj a mának, te vagy a legjobb. Azt azonban, hogy légy a közösség tagja - amely ugyanolyan társadalmi szükséglet, mint a ruházkodás vagy az étkezés, s amelyet a hatalom természetrajzából adódóan évtizedeken át megpróbáltak megakadályozni - nem hangoztatja senki. Mégpedig azért, mert a szorongás, az egyedüllét kiszolgáltatottá tesz. Csak a közösségben élő ember kész az ellenállásra.

A professzor a szeretet gyakorlásáról is szólt, amely ugyancsak társadalmi szükséglet. Fontos gyakorlójának, és annak is, akire irányul.

- Nem a másik legyőzése a cél, hanem az, hogy megfogjam a másik kezét - mondta. - Ha fogják a kezünket, akkor nem magányosodunk el.

Andrásfalvy Bertalan arról is mesélt, milyen fontos az anya és az újszülött kapcsolata, s a csángók miként gyámolítják a gyermekágyas édesanyát, aki legjobb barátnőjét választja a kicsi keresztanyjának, s akinek nagy a felelőssége a hit, a vallásgyakorlat terén. Így abban is, hogy a fiatal megőrizze szüzességét az esküvőig...

- A magyar nemzet csak közösségeket alkotva tud megmaradni, ám ehhez le kell mondanunk a versenyről, és helyette meg kell fognunk egymás kezét - összegezte az elmondottakat Andrásfalvy Bertalan, aki január 15-én Pécsett találkozik hallgatóságával. - Az egyházban fontos szerepük van a civileknek, a fiataloknak is. Ezt kellene egyre inkább tudatosítani és kihasználni.

Andrásfalvy professzor az Új Embernek elmondta: szeretné mielőbb befejezni a Szent György-könyvek sorozatában megjelenő, A magyarság híre a világban című kötetét. Ebben ezer esztendőt vesz nagyító alá, megvizsgálva azt, hogy miként vélekedtek rólunk a nagyvilágban.

S hogy mikor maradhat meg e nemzet? - Akkor, ha élővé tesszük a közösségeket, úgy, ahogy Erdélyben. Nem véletlen az erdélyi nép vitalitása.

Lőrincz Sándor

Fotó: Csonka Béla

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu