AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY MÚZEUM KINCSEI

Árpád-házi Szent Erzsébet

Kettős születésnapot tart egyházunk és nemzetünk november 19-én: egy nyolcszázadikat és egy mennyeit. Ugyanis Árpád-házi Szent Erzsébet 1207-ben született, és 1231. november 19-én temették el. A jubileumról (és annak eseményeiről) Olvasóink már igen sok forrásból tájékozódhattak; jelen írásunk célja, hogy az esztergomi Keresztény Múzeumot is bevonjuk az ünneplésbe.

A Keresztény Múzeum pedig a müncheni kötődésű Liezen-Mayer Sándor (1839-1898) festőt hívhatja ceremóniamesterül. Ugyanis 1885-ös alkotása Erzsébetet éppen egyik jó cselekedete közben mutatja: palástja segítségével a hideg elől védelmez egy anyát és csecsemőjét. Erzsébet Szent Márton (még egy pannon földről elhíresült szent) és Assisi Szent Ferenc útját járva koldusokat, éhezőket, nincsteleneket és járványtól sújtott betegeket karolt fel, amit férje, Türingiai Lajos távollétében nem nézett jó szemmel az udvar. Liezen-Mayer tábláján szegény emberek figyelik Erzsébetet a háttérből. A fehér hóval borított erdő kihangsúlyozza és a középpontba állítja a gazdag, bíbor öltözetű Erzsébet alakját. A festményt Liezen-Mayer két, egymástól csak kisebb részletekben (így a háttérben) eltérő változatban készítette el: a három esztendővel korábbit a budapesti Magyar Nemzeti Galéria tudhatja magáénak. A Keresztény Múzeum az írásunkban tárgyalt és műkereskedelmi úton szerzett művét az Erzsébet-év alkalmából kiemelt helyre, a gobelin-terembe állította. Liezen-Mayer Sándor Bécsben tanult, ám hamar a müncheni képzőművészeti akadémia hatása alá került: történelmi kompozícióit egy ottani tanár, Karl von Piloty (1826-1886) stílusában festette meg. Portréfestőként sem "feledkezett meg" küldetéséről, hiszen vásznain főként a történelemkönyvek lapjainak jelentős alakjait örökítette meg, így például Ferenc Józsefet. A festő csak rövid időre, három évre hagyta el a bajor főváros intézményét, amíg a stuttgarti művészeti akadémia igazgatójaként dolgozott. Visszatérte után pedig a müncheni magyar művészélet meghatározó alakjává vált.

Festőnk több más alkotásával is képviselteti magát Esztergomban: ilyen a Simor-megrendelésből származó Menekülés Egyiptomba, illetve - a portréfestői munkásságát hirdető - Simor János hercegprímás 1886-os arcképe.

Dragon Zoltán

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu