Aki zeneszerzőket is megihletett...

A Szent Erzsébet jubileumi esztendő Budapesten érdekes, különleges koncerttel zárul, amelynek műsorában Bach Magnificatjának három kórustétele, Hummel Cor sincerum amore kantátája, valamint Liszt Szent Erzsébet legendájának részlete mellett két ismeretlen szerző, Mikus-Csák István és Buchner Antal egy-egy "erzsébetes" alkotása szerepel.

Windhager Ákos gimnáziumi tanár irodalomtörténészi doktorátusa kapcsán Mihalovich Ödönnel, illetve a késő romantikus magyar zenével kezdett foglalkozni. Kutatásai során számtalan elfeledett -többek között "szentek kultuszát" hirdető - műre bukkant. 2000-ben Szent István alakját megörökítő opusokat gyűjtött, tavaly Beretvás Hugó Assisi Szent Ferenc-oratóriumának feltámasztására tett kísérletet, idén pedig a sárospataki Szent Erzsébet Iroda, pontosabban a jubileumi év programszervezéséért felelős Kuklay Antal felkérésére kezdett "Szent Erzsébet-zenék" keresésébe. Mintegy húsz művet talált; a kéziratmásolatok az említett iroda "adattárába" is bekerültek. Olyan régen, ritkán vagy egyáltalán nem játszott alkotásokról van szó, amelyeket eddig legfeljebb egy-egy lexikon említett - sokszor téves hivatkozással. Az ünnepi koncerten elhangzó darabokról és a többi kuriózumról Windhager Ákos a következőket mondta:

- Mikus-Csák István Szent Erzsébetről szóló szimfonikus költeményével 1908-ban megnyerte a pozsonyi virágünnepet. A szerzőről annyit tudunk, hogy Pozsonyban született, s ott is halt meg. Koessler János tanítványa volt a budapesti Zeneakadémián. Kora közepesen sikeres alkotói közé tartozott. 1916-ban komponálta balladafeldolgozását, a Sellő-kantátát, s Herczeg FerencPogányok című regényének ihletésére született szimfonikus költeménye, a Seruzád. Mikus-Csák jóban volt a Magyar Rádió zenei vezetőjével: a tizenegy perces Szent Erzsébet is a rádió archívumából került elő. Két kéziratból sikerült tisztázni a partitúrát. Izgalmas, hatásos mű. A szerző eredetileg tárogatót is meg akart szólaltatni a darabban, de az a végső változatból kimaradt. Hatalmas, romantikus moll akkordok felett katolikus népénekek dallamai (A keresztfához megyek, Szent Erzsébet Aszszony...) szólalnak meg. Hangulatát tekintve mintha Csajkovszkij Patetikusszimfóniájának utánérzését hallanánk, de a műben verbunkos tematikával gregorián motívumok is keverednek.

Buchner Antal, a bánáti sváb származású karnagy, zeneszerző utazásai során ismerte meg a különböző zenei irányzatokat. Jóllehet a ceciliánus mozgalom virágkorában élt, ő maga teljes mértékben anticeciliánus volt, kompozícióinak többségét nagyzenekarra írta. Temesváron és Szegeden teljesített egyházzenei szolgálatot, majd 1911-től az esztergomi székesegyház karnagya lett. 1931-ben, Szent Erzsébet halálának hétszázadik évfordulójára komponálta XXVII. (d-moll) miséjét, amelyet Budapesten a Rózsák terei Szent Erzsébet-templomban mutattak be, de játszották Esztergomban, Székesfehérvárott is. Mahler, Reger világát idéző, jól hangszerelt, szép zene. Buchner szimfonikus zenekarra és hatszólamú vegyes karra írta. A mise Kodály Budavári Te Deumával közel egyidős, ami azt mutatja, milyen színes volt akkoriban a magyar (egyház)zenei élet palettája.

A megtalált alkotások sorából még három szerző újrafelfedezésre váró művét említeném: Harmat Artúr orgonára és énekkarra komponált miséjét, Demény Dezső Németországban 1908-ban nyomtatásban is megjelent, posztwagneriánus Szent Erzsébet-miséjét, valamint Király-König Péter szegedi kántor, zeneszerző, iskolaigazgató Temesváron bemutatott Szent Erzsébet Te Deumát. A közeljövőben érdemes volna előadni ezeket, ahogy - a Mahler- és Richard Strauss-tanítvány - Beretvás Hugó nagyszabású oratóriumát, az Assisi Szent Ferencet is, amely egykor nemcsak itthon, hanem Salzburgban, Bécsben, Münchenben, Prágában, Rómában és Assisiben is sikert aratott.

Pallós

A Szent Erzsébet-emlékév záróhangvsrsenye

A sárospataki Szent Erzsébet Iroda, valamint a helyi önkormányzatok támogatásával megvalósult In memoriam sancta Elisabeth című emlékhangverseny-sorozat november 24-én, 16.30 órakor kezdődő koncerttel zárul Budapesten, a Rózsák terei Szent Erzsébet-templomban. Közreműködik: Szabóki Tünde, Geszthy Veronika, Galgóczy Dóra, Varga Donát, Cser Péter (ének), Várda Zsófia (kürt), a Szent Erzsébet Szimfonikus Zenekar, valamint a Műegyetem és a pasaréti templom kórusa Bartal László vezényletével.

Révész Ágnes

Szent Erzsébet fohásza

Gyöngy koppan gyöngyre, napjaink fűzöd

tövisen jár ki utadra lép

csodákkal övezve vezetsz mégis engem

rózsává vált télben a kenyér:

kenyerem rejtettem királyi kötőmbe

kibontva rózsák hullanak,

hullanak egyre a palota kövére

s árad a kegyelmed, átjár, beborít

kiterjesztett kezed oltalom

olthatatlan ég a szívemnek lángja

irgalmad palástja óvón vállamon.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu