Szentírás-magyarázat

"Ne törjétek fejeteket..."

Évközi 33. vasárnap - Lk 21,5-19

Olyan apokaliptikus szöveg ez az Újszövetségben, amely a műfaj minden túlzása ellen fellép. Azzal az ószövetségi prófétai műfajjal "áll szemben", amely a Krisztus előtti III. századtól a Krisztus után III századig virágzott. A történelemről és annak végéről úgynevezett jelek segítségével töprengett az apokaliptikus szerző - sok apokrif irat példa erre. Leginkább az érdekelte a szerzőket, hogy milyen változást fog eredményezni a történelemben az isteni beavatkozás.

A műfaj eredete bizonytalan, egyesek perzsa eredetűnek gondolják ezt a prófétai stílust, mások a zsidó papi körökből származtatják, de akadnak olyanok is, akik ezt a szemléletmódot a babiloni fogságból származónak tartják, amelyet az Isten Igéjébe vetett bizalom megrendülése váltott ki.

Az újszövetségi apokaliptika Jézus fellépésével és személyének történelmi értelmezésével kezdődik, de ettől különbözik a végidőre vonatkozó várakozás. Ennek legfőbb állítása, hogy Krisztus mint a történelem ítélőbírója diadalmasan visszatér a földre. Meg kell jegyezni, hogy Jézus a Keresztelő János által meghirdetett apokaliptikát fenntartásokkal kezelte. Jézus apokaliptikus megnyilvánulásai - összevetve a kor egyéb írásaival - igen gyérek. Az Isten országának elérkezéséről szóló tanítása apokaliptikus ugyan, de azért, mert csak így tudja kifejteni országa történelemfelettiségét. A végítéletről szóló jézusi kijelentések viszont apokaliptikusak.

Ennek következtében a szentírás-magyarázók körében nincs egyetértés arról, hogy ennek az evangéliumi szakasznak a mondanivalója mire is vonatkozik. Egyesek úgy vélik, vagy a jeruzsálemi templom pusztulására, vagy a zsidó világ végére, mások azt bizonygatják, hogy ez a szakasz a keresztény világ leáldozásáról beszélt. Mindenesetre az világos, hogy a képek egy, a világban és a történelemben bekövetkező fordulatról beszélnek: a mulandó és az állandó, a veszendő és a megmaradó problémáját állítva elénk. A szakasz képei első jelentésükben az isteni beavatkozást a történelembe, a jeruzsálemi templom pusztulását szemléltetik. Talán tisztán profetikus szöveggel állunk szemben: Jézus előre megjövendölte, hogy a templom el fog pusztulni? Csakhogy a templom pusztulását leíró félelmetes képek másodlagos jelentést is hordoznak. A "ne törjétek fejeteket, hogyan védekezzetek" kezdetű tanácsok azonban már a Jézust követő közösségnek vannak címezve.

Sokan ezután arról kezdtek gondolkodni, vajon ez mikor következik be. A látomásirodalom újrateremtésében nagy szerepet játszott az is, hogy - jóllehet a szöveg figyelmezteti az olvasót: "ne törjétek fejeteket" - különböző jeleket azonosítottak a világvégével. Amikor az emberiség, esetleg azon belül egy vagy több emberi csoport apokaliptikus félelme felerősödött, a jeleket koruk eseményeire értelmezték.

A tessszalonikiakhoz írt második levelében Pál apostol kénytelen volt szembenézni ezzel a tévedéssel is, mivel az általa alapított közösségben is sokan még saját életükben várták Krisztus visszatérését és a világ végét. A Krisztus utáni VI. századig nem csitult el ez a félelem, majd szinte minden ezredfordulón újra fellángolt.

Két hibát követhetünk el eme szöveg értelmezése kapcsán. Az egyik, hogy mindenütt a világ végének jeleit látjuk, és a szimbolikus képeket valóságos katasztrófaképeknek fogjuk fel. A másik hiba, hogy ezt az egész gondolkodást túlhaladott elképzelésnek tekintjük. Az első hiba következménye lehet, hogy az egyházat és az embereket látnokok tartanák indokolatlan rettegésben - mindenben egy eljövendő katasztrófa jeleit látva. A második véglet szerint inkább végérvényesen berendezkedünk erre a világra, és nem gondolunk a végre: vagyis nem mérlegeljük a cselekedeteinket, hogy mi az örök érték és mi a veszendő bennük. Az ilyen egyház és az ilyen hívő csak cégérnek tekinti a keresztet és jól hangzó szlogennek Jézus nevét, de jó esetben is megreked az általános humanizmus szintjén. - Mindkét csapdát jó volna elkerülnünk.

Benyik György

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu