|
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|
![]() |
![]() |
Az esélyegyenlőség célja nem az egyformaság A Magyar Katolikus Családegyesület XIV. Családkongresszusáról A máriabesnyői Mater Salvatoris Lelkigyakorlatos Központban, november 10-én hálaadó szentmisével zárult a Magyar Katolikus Családegyesület (MAKACS) idei Családkongresszusa. A Bíró László családreferens püspök vezetésével megtartott rendezvény a Szent Erzsébet-év, a Biblia éve, az esélyegyenlőség, valamint a házasságra való felkészülés témáját érintette. A nyitónapon Beer Miklós váci megyés püspök az írországi példára utalva hangsúlyozta: a kedvező ütemben fejlődő országokban a család, a nevelés és az egészség ügye, védelme áll az első helyen. A főpap reményét fejezte ki, hogy a családkongresszus a hazánkban is szükséges értékek elmélyítését szolgálja. Szabó Irén előadásában Szent Erzsébet életét kísérte végig. Tisztaságáról és házasságáról szólt, és kiemelte: Erzsébet nem simult bele kora gondolkodásába, merte vállalni az értékes cselekvést. Csernus László a vándor evangélium mozgalmat ismertette, amelynek tagcsaládjai között körbejár a Szentírás és az Ige oltára. A mozgalom sok család imaéletét megújítja: sokan visszatalálnak a közös imádsághoz, a Szentírás olvasásához és megbeszéléséhez. Az imádkozó családok az ima közösségteremtő és küldetést adó erejét is megtapasztalják. Vágvölgyi Éva a Biblia évéről szólva kiemelte: a Szentírás kinyilatkoztatja, ugyanakkor el is rejti az Igét, akit csak a szívével ismerhet meg az ember. Ebben sokat segíthet a belső tapasztalatok, élmények őszinte megosztása. Farkas Péter az esélyegyenlőséggel kapcsolatban fejtette ki gondolatait. Rámutatott: Magyarországon nem csupán gazdasági és szociális, hanem politikai és erkölcsi válság is van. Válságban van a média által szűrt információt közlő közbeszéd, a hiányosságokkal küszködő pártok rendszere, a szellemileg-lelkileg megrendült társadalom reprodukciója, valamint a környezet. Az előadó hangsúlyozta: a kiutat a közéletben való részvétel, a civil szerveződések, a családcsoportok jelentik. A pénteki nap előadói - Beran Ferenc, Czakó Gábor és Szalay Márta - teológiai, filozófiai és jogi szempontból tárgyalták az esélyegyenlőség kérdését. Rámutattak: az esélyegyenlőség lényegileg az emberi méltóságból, az ember istenképiségéből fakad. Az igazságosság alapja nem a jog, a társadalmi megegyezés, hanem az igazság, vagyis végső soron a teremtő Isten. Az egyház vonatkozásában ez azt jelenti: mindenkinek megadni az esélyt arra, hogy az igazi emberi kiteljesedésre, vagyis az üdvösségre eljuthasson. Az egyház szociális tanítása nem feledkezik meg az anyagi esélyegyenlőségért való küzdelemről sem. Az előadók hangsúlyozták: az egyenlőség nem egyformaság; Isten különbözőségünkben fogad el minket. Férfi és nő esélyegyenlősége nem abból fakad, hogy az egyik legyőzi a másikat vagy egyformává lesznek, hanem hogy sajátos adottságaikkal, együtt munkálkodva építik a családot és a társadalmat. Dúl Géza gazdag lelkipásztori tapasztalata alapján szólt a hazai cigánypasztorációról. A közeledés e vándorló kultúrájú néphez csakis akkor lehetséges, ha igyekszünk meglátni benne a jót, a szépet, ha igyekszünk megismerni és megérteni -- mondta a lelkipásztor, egy roma fiatal szavait idézve: "Én bekapcsolódtam a közösségbe, és munkát keresek. Ha nem így lenne, akkor most én is ott lennék a kocsmában." Péntek délután Michels Antalnak az egyházközség és a helyi társadalom felé nyitott, másokért felelősséget vállaló családközösségről szóló előadását műhelymunka, kiscsoportos beszélgetés és az egyházmegyei referensek megbeszélése követte. A napot Szabó Endre, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete elnökének előadása zárta. Szombat délelőtt Kolta Péter, Bucsy Zsófi és Thorday Attila beszélgetett a jegyes hétvége tapasztalatairól, majd Bíró László püspök foglalta össze a kongresszuson elhangzottakat. Ménesi Krisztina
|
![]() |
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|