|
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|
![]() |
![]() |
Fájdalmat okozó szavak Magyar-szlovák terminológiai konferenciák az esztergomi Szent Adalbert Központban A magyar-szlovák szellemi összefüggésrendszerben igencsak deformálódtak a szavak is. A tót esetében manapság mentegetőznünk kell, hogy ez az egyik leggyakoribb magyar személy- és helynév nem mindig szolgált északi szomszédaink gúnyneveként. A Felvidék "eltótosodása" elleni ügyködéstől Dél-Szlovákia magyar megszállásáig, az ostobábbnál ostobább helynév-magyarosításon és helynév-szlovákosításon át még ma is, legtöbbször akaratlanul mérgezett nyelvi nyilakat lövünk egymásra. A politika formálta nyelvi alakzatok meghonosodtak, és már észre sem vesszük, hogy használatukkal bántjuk egymást. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának Szlavisztika-Közép-Európa Intézetével szerves egységben működő Szent Adalbert Kutatócsoport már a második magyar-szlovák terminológiai konferenciát rendezte Esztergomban, a szlovák történelmi terminológiáról (Richard Marsina), az uhor - madˇar népnévről a régi szlovák nyelvben (Milan Majtán). Ez utóbbi mindmáig problémát okoz, hiszen a szlovák "uhor" magyarországit, a "madˇar" magyart jelent. Sz. Nagy László más hazai kollégákkal együtt a "magyarországi irodalom", "magyarországi kultúra" stb. kifejezést javasolja a reformkor előtti időkre vonatkoztatva. Szó esett a nemzet és a nép fogalom horvát-magyar összefüggéseiről (Nyomárkay István), ami a december l-jei konferencián is téma volt, mivel a szlovák "magyarón", azaz magyarosodó szlovák fogalom gyökerei déli szomszédainknál találhatók. Szarka László júniusban az 1868-as nemzetiségi törvényt és a magyar nemzetpolitika nemzetfogalmát elemezte, most pedig a szlovákokra vonatkozó fogalmak használatának változásairól szólt a magyar nemzetiségi politikában. A decemberi konferencia témája volt a pánszláv és a hazafiság fogalom, és nem kerülték meg a résztvevők a tót fogalom elemzését sem (Karol Wlachovsky, Ábrahám Barna). Az esztergomi bazilika szomszédságában álló impozáns épületben többen emlékeztünk június 29-dikére, amikor Erdő Péter és František Tondra, a két püspöki konferencia elnöke az oltáron aláírta a bocsánatkérés-megbocsátás dokumentumát. A terminológiai konferenciákon egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a megbékélésnek tudományos alapjai vannak, csak fel kell tárni azokat. Erre szolgálnak hasonló újabb konferenciák, az előadások szövegének megjelentetése és egyéb rendezvények, például a közép-európai egyházi iskolákban folyó történelem-oktatásban rejlő lehetőségekről. Halász Iván, a konferencia tematikájának kidolgozója joggal állapította meg előadásában, hogy 1815 után Európa félni kezdett a nemzettől. A történelem tanúsága szerint teljes joggal. Az esztergomi terminológiai konferenciákon tizenkét szlovák tudós kolléga részvételével egyértelműen a nemzet félelemoszlató keresztény értékei bontakoztak ki. Käfer István
|
![]() |
![]() |
||||||||||||||||||||||||
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|