A testvériség és a kiengesztelődés jegyében...

A pápa Szent András apostol földjén

Nem politikai, hanem lelkipásztori útra indulok - mondotta XVI. Benedek pápa újságíróknak nyilatkozva, Törökországba indulása előtt. Hozzátette: a kultúrák és a vallások közötti párbeszédet, testvériséget és megértést kívánja támogatni, és ezzel a kiengesztelődést akarja előmozdítani. A pápa hangsúlyozta rokonszenvét a török nép iránt. Persze egy ilyen rövid látogatástól nem lehet túl sokat várni. A pápa találkozása az ökumenikus pátriárkával, I. Bartholomaiosszal mégis kiemelkedő szimbolikus értékkel bír.

A négynapos látogatáson Törökországban tartózkodó XVI. Benedek pápa és I. Bartholomaiosz, Konstantinápoly ökumenikus pátriárkája megáldja a hívőket az isztambuli Szent György patriarchális székesegyházban november 29-én. A római katolikus egyházfő beiktatása óta most először keres fel egy muzulmán államot. (MTI/EPA/Kerim Ökten)

XVI. Benedek pápa november 28-án kezdődő négynapos törökországi látogatását Ankarában kezdte meg, az ország politikai fővárosában, amely ötmillió lakosával Isztambul után az ország második legnagyobb városa. A repülőtér épületében Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök fogadta a pápát, ahol mintegy negyedórás szűk körű megbeszélést folytattak. (A miniszterelnöki fogadást csak az utolsó pillanatban illesztették be a programba, mivel a kormányfő a NATO-csúcstalálkozóra volt hivatalos.) Később Ahmet Necdet Sezer államfő is üdvözölte a pápát Ankarában.

XVI. Benedek pápa Szűz Mária efezusi házánál (MTI/AP/Kenan Cimenl)

XVI. Benedek pápa törökországi apostoli látogatásának első napján találkozott a török kormány vallásügyi vezetőjével, Ali Bardakogluval, aki a pápát köszöntve reményét fejezte ki, hogy a Szentatya megtapasztalhatja az iszlám tiszteletét más vallások iránt. "Mi, muzulmánok, ellenezzük az erőszak és a terrorizmus minden megnyilvánulását" - fejtette ki Ali Bardakoglu.

A négynapos látogatáson Törökországban tartózkodó XVI. Benedek pápa kezet fog Ali Bardakogluval, a török kormány vallásügyi hivatalának vezetőjével (MTI/AP/Petr David Josek)

A diplomatákkal találkozva a Szentatya a régóta tartó közel-keleti válságra utalva megállapította, hogy az nyomasztólag hat a nemzetközi életre, és a terrorcselekmények továbbterjedésének kockázatával jár. Törökország mindig is a híd szerepét töltötte be Kelet és Nyugat között. A pápa megemlítette, hogy a török alkotmány elismeri a vallás- és lelkiismereti szabadságot, majd hozzáfűzte: "Természetesen remélem, hogy a hívők, bármilyen vallási közösséghez tartozzanak is, továbbra is élvezni fogják ezeket a jogokat." Nagy szükség van a vallások és kultúrák közötti hiteles párbeszédre. A katolikus egyház meg kívánja erősíteni együttműködését az ortodox egyházzal - hangsúlyozta XVI. Benedek.

Apostoli látogatásának második napján, november 29-én a pápa Izmir érintésével Efezusba repült, ahol szentmisét mutatott be. A muszlimok által is látogatott kegyhelyet azért tisztelik, mert a hagyomány szerint Mária, Jézus anyja itt töltötte életének utolsó éveit.

Ez a szentmise hálaadás az Úrnak, Mária istenanyaságáért - kezdte homíliáját a Szentatya. - Ezt a misztériumot itt, Efezusban, a 431-ben megtartott zsinaton hirdették ki ünnepélyesen. Minden nép meghívást kapott Krisztusban arra, hogy tökéletesen részesüljön az üdvösség misztériumában. Szent Pál apostol az Efezusiakhoz írt levelében írja: "Krisztus a mi békességünk." Mária, Krisztus és az egyház Anyja "Isten szavának erejében, innen, Efezusból, amely áldott a muzulmánok által is szeretett és tisztelt Legszentebb Szűz Mária jelenléte révén, különleges imát intézünk az Úrhoz, a népek közötti békéért". A pápa ezzel a látogatásával az egyetemes egyház szeretetét és lelki közelségét is kifejezésre kívánta juttatni a törökországi keresztény közösség számára, amely elenyésző kisebbséget alkot, és amely mindennap nem kevés kihívással és nehézséggel néz szembe.

A szentmisét követően XVI. Benedek pápa - 350 kilométeres repülőút után - Isztambulba érkezett. Itt került sor a pápa és I. Bartholomaiosz ökumenikus pátriárka találkozójára. A Szentatya és a pátriárka este érkezett a Szent György-székesegyházba, ahol a miatyánk elimádkozása után hangzottak el az üdvözlőbeszédek, majd az áldások.

Üdvözlő szavaiban I. Bartholomaiosz pátriárka emlékeztetett arra a fontos szerepre, amelyet a Boszporusz partján elterülő város, Konstantinápoly, a mai Isztambul az egyháztörténetben játszott. Itt alapított egyházat András apostol, itt voltak az egyetemes zsinatok. A pápának és az ökumenikus pátriárkának törekednie kell az egység megteremtésére - mondotta. XVI. Benedek válaszában a találkozó ökumenikus jelentőségét hangsúlyozta. Bátor és példaértékű döntésnek nevezte azt, hogy 1965-ben VI. Pál pápa és I. Atenagorasz konstantinápolyi pátriárka ebben a templomban, illetve a római Szent Péter-székesegyházban egyazon időben feloldották az 1054-es kölcsönös anatémát. Ez idő óta Róma és Konstantinápoly viszonya a kölcsönös szeretet alapján áll - mondta a Szentatya. Megemlítette Nazianzi Szent Gergelyt és Aranyszájú Szent Jánost, akiket a katolikus és az ortodox egyház egyaránt szentként és egyháztanítóként tisztel. (II. János Pál pápa 2004-ben éppen e két szent ereklyéit adta vissza Bartholomaiosz pátriárkának.) A római katolikus egyház feje és a konstantinápolyi ökumenikus pátriárka ezután Nazianzi Szent Gergely és Aranyszájú Szent János ereklyéi előtt imádkozott.

Az ökumenikus istentisztelet után a pátriárka rezidenciáján fogadta a Szentatyát.

November 30-án, Szent András apostol ünnepén érte el csúcspontját XVI. Benedek pápa apostoli látogatása Törökországban, amikor eleget téve I. Bartholomaiosz meghívásának, huszonhét év után ismét együtt imádkozhatott Konstantinápolyban a pápa és a pátriárka a keresztények látható egységéért. Jelképes mozzanata volt a csütörtöki napnak a békecsók a délelőtti ortodox szent liturgia alkalmából.

A pápa ez alkalommal mondott beszédében hangzottak el a látogatás legfontosabb ökumenikus vonatkozású kijelentései.

Itt, a Szent György patriarchális templomban Péter és András utóda találkozásában ismét megtapasztaljuk a két testvér, Simon Péter és András meghívását és közösségét, és ez a testvéri találkozó kidomborítja a római egyház és a konstantinápolyi egyház kiváltságos kapcsolatát - mondotta XVI. Benedek. "Biztosítalak benneteket, hogy a katolikus egyház készen áll arra, hogy felülkerekedjünk az akadályokon és ortodox testvéreinkkel közösen keressük e célból a lelkipásztori együttműködés minél hatékonyabb eszközeit." A szent testvérekre bízott küldetés még nagyon távol áll attól, hogy megvalósuljon - folytatta a pápa. A keresztények közötti megosztottság botrány a világ szemében, és akadálya az evangélium hirdetésének. Csak a keresztények testvéri közösségén keresztül lehet hitelesen hirdetni Isten szeretetét minden ember iránt. Simon (Péter) és András meghívása arra szólt, hogy legyenek emberhalászok, ám a két testvér számára ez eltérő formában valósult meg. Emberi törékenysége ellenére Simon a Péter, kőszikla nevet kapta, és reá épült fel az egyház. Péter és utódainak egyetemes szolgálata sajnálatos módon eltérő nézetekhez vezetett, amelyeket remélhetőleg felülmúlhatunk a nemrég újra elkezdett teológiai párbeszéden keresztül - mondta a Szentatya, majd megismételte elődje, II. János Pál pápa felhívását arra, hogy kezdjenek párbeszédet arról, miként lehetne a péteri szolgálatot ma úgy gyakorolni, a szeretet párbeszédét úgy megvalósítani, hogy az elfogadható legyen mindkét fél számára. Péter testvére, András is magas megbízatást kapott az Úrtól, akit - Fülöppel együtt - Jézus a görögökhöz küldött. A hagyomány szerint Mestere példájára vértanúságot szenvedett, azon a ferde kereszten, amelyet ma Szent András keresztjeként tisztelünk. András apostol az őskereszténység és a görög kultúra közötti találkozást képviseli, amely különösen Kis-Ázsiában a kappadóciai nagy egyházatyáknak köszönhetően valósulhatott meg, akik oly nagy mértékben gazdagították a liturgiát.

A XVI. Benedek pápa és Bartholomaiosz ökumenikus pátriárka között kétrejött találkozó "Isten műve, olyan ajándék, amely tőle származik" - kezdődik Róma és Konstantinápoly püspökének közös nyilatkozata, amelyben a pápa és a pátriárka hálával emlékeznek vissza tiszteletre méltó elődeik találkozóira, amelyek megmutatták a világnak az egység sürgető szükségét. A közös nyilatkozat második pontja örömmel nyugtázza, hogy a teológiai párbeszédre létrehozott vegyes bizottság néhány évi megszakítás után ismét folytatja munkáját. Egyre kevésbé hagyható figyelmen kívül a szekularizáció, a relativizmus, sőt a nihilizmus, különösen a nyugati világban. Élő hagyományainkat szüntelenül jelenvalóvá kell tenni a társadalmakban, ezért meg kell erősíteni az együttműködést és a világ előtti közös tanúságtételt. Az Európai Unióhoz vezető úton nem szabad figyelmen kívül hagyni az emberek elidegeníthetetlen jogait, főleg a vallásszabadságét, amely minden más szabadságjog biztosítéka. Védelmezni kell továbbá a kisebbségeket, kulturális és vallási hagyományaikkal. Európában pedig egyesíteni kell erőinket, hogy megőrizzük a keresztény gyökereket és értékeket.

A nyilatkozatban a két egyházi vezető sorra vette a világnak azokat a részeit, ahol a keresztényeknek számos nehézséggel kell szembenézniük, nevezetesen a szegénységgel, háborúkkal, terrorizmussal. A két egyház teológiai és etikai hagyományai szilárd alapot nyújthatnak az igehirdetéshez és a közös cselekvéshez - fogalmazódik meg a nyilatkozatban. "El kell köteleznünk magunkat minden emberi élet védelmének megújított szolgálatában."

Különösen fontos a Közel-Kelet békéje. Ezért bátorítják a keresztények közötti szorosabb kapcsolatok létrehozását, valamint a hiteles vallásközi párbeszédet. A környezetet fenyegető nagy veszélyekkel szemben a két egyházfő aggodalommal tekint a féktelen gazdasági és technológiai haladás negatív következményeire.

Végül a két egyház világszerte élő híveihez és minden keresztényhez fordulnak, biztosítva imáikról a többi felekezet híveit.

Noember 30-án délután a Szentatya megtekintette az Hagia Sophia- (Isteni Bölcsesség-) templomot, amely 1935 óta múzeum, majd rövid látogatást tett a Kék Mecsetnél is.

XVI. Benedek pápa találkozott II. Mesrob pátriárkával, aki kenyérrel, sóval, rózsavízzel és füstölővel fogadta az örmény székesegyház bejáratánál a pápát. Az igeliturgia keretében lelepleztek egy emléktáblát, amely a három pápa, VI. Pál, II. János Pál és XVI. Benedek látogatását örökíti meg.

Csütörtökön este a Szentatya találkozott még Juszuf Cetin szír ortodox metropolitával és Isak Haleva törökországi főrabbival is.

A pápa együtt imádkozott Mustafa Cafrici főmuftival is. "Ez a közös imádság valószínüleg úgy kerül majd be a történelemkönyvek lapjaira, mint a vallások közti megértés szimbóluma" - kommentálták az eseményt a török televízió esti híradójában. A hírügynökségek kiemelik, hogy a Szentatya Mekka felé fordulva imádkozott. A december 1-jei török lapok lelkesedve számolnak be erről: "A pápa megnyerte a törökök szívét."

A Szentatya törökországi látogatása az isztambuli Szentlélek-székesegyházban december 1-jén reggel bemutatott szentmisével fejeződött be, amelyen a nem nagy létszámú katolikus közösség mellett néhány vendég is részt vett, és amelyen ismét felhívás hangzott el a keresztények egységéért.

Rosdy

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu