Könyvespolcra

Köztünk élve, ismeretlenül

A keresztény szerzetesség történeti fogalomtára

A szekularizáció, szellemi-kulturális gyökereink egyre érzéketlenebb elvagdosásának tragikus folyamata mindennapjaink sivatagosodásában is érezteti hatását. Szomorú példája e spirituális térvesztésnek, hogy az Európai Unió alkotmányának bevezető szakasza már nem is említi a kontinensnyi közösség keresztény szellemi alapjait. Lassan ölő méreg keverőinek szándéka ez? Amiről nem beszélünk, az előbb-utóbb talán már nincs is... Csakhogy európai kultúránk terebélyes fájának gyümölcsei nem élvezhetők, s talán nem is táplálnak túláradó gazdagságukhoz mérten, ha nem ismerjük például bibliai, illetve keresztény eredetünket. Így az irodalom, a képzőművészet számtalan alkotása is vakablakká válik, s zeneművek ezrei kerülnek értelmezhetetlen távolságba tőlünk.

A keresztény kultúra őrzői, az írásbeliség sokáig kizárólagos műhelyei hosszú századokon át a szerzetesi közösségek voltak. A Krisztus követésének sajátos útját választó nők és férfiak, akiknek életformája a mai ember számára egyre ismeretlenebbé, idegenebbé válik. E távolodási folyamatnak halálos erejű lökést adott hazánkban is a kommunizmus, mely az egyházakon belül különös figyelmet szentelt a szerzetesrendek szétzavarásának.

Hogy mennyire keveset tudunk, s milyen sok mindent kellene megismernünk a köztünk élt és élő, de műveikben haláluk után is ható Krisztus-követőkről, nagyon érzékletesen tárul elénk, ha felütjük Puskely Mária most megjelent kézikönyvét. A keresztény szerzetesség történeti fogalomtára című kötetben - a Kétezer év szerzetessége című történeti kalauz és A keresztény Európa szellemi gyökereinek szentéletrajzaiután - a nyugati és keleti kereszténység körében kialakult szerzetesi élet jobban, kevésbé vagy épp egyáltalán nem ismert alapfogalmaival ismerteti meg az olvasót a tudós szerzetes szerző. A betűrendben közölt kifejezések eredetije vagy magyar változata mellett - mintegy a jelenre utalva - sok helyen szerepel a szó angol, német, francia vagy olasz megfelelője is. A szócikkek meghatározása, történeti kifejtése után a patrisztikus kortól a XVII. századig terjedő regulákból, szerzetesi irodalomból válogat a kötet, életszerű környezetbe helyezve a megmagyarázott fogalmakat. A modern kori szerzetesi élet kifejezései szintúgy helyet kaptak a jól felépített kötetben. A kutatócsoportok számára is nehezen felölelhető szakirodalomból értékes válogatást, valamint a legtöbbször idézett szerzőkről jegyzéket tartalmaz a bibliográfia. A könyv függelékében kapott helyet az első szerzetesi szabályzatként ismert mű magyar fordítása, az egyiptomi anachórétákat közösségbe szervező kopt Szent Pachom "Angyali Regulája" a IV. századból.

Tolle, lege -idézhetnénk Szent Ágoston vallomásainak égi felszólítását. Mert nemcsak a keresztények számára fontos tudni, honnan jövünk, milyen hagyományokból táplálkozhatunk, hogy felismerjük: teljesedésünk érdekében - akár a "világban élve" is - milyen irányban érdemes folytatni földi zarándokutunkat.

(Puskely Mária: A keresztény szerzetesség történeti fogalomtára. Budapest, 2006, Kairosz Kiadó, 846 oldal. Ára: 6500 forint)

Szigeti

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu