Uj Ember

2006.12.10
LXII. évf. 50. (3043.)

A száz éve született
Mester Margit Máriát
köszönti
legújabb kiadványunk

Főoldal
Címlap
A testvériség és a kiengesztelődés jegyében...
A pápa Szent András apostol földjén
"Reményt és jövőt adok nektek!"
Az MKPK 2007. évi kommunikációs programja
Borús-derűs kép
A 2007-es év győri előhangjai
Lelkiség
Valami készül...
Szentírás-magyarázat
Készítsétek az ő útját!
Homíliavázlat
A szükséges szabadság
LITURGIA
Várjuk eljöveteled...
Az önmeggyőzés fontosságáról
A hét szentjei
December 11. Szent I. Damazusz pápa
A hét liturgiája
C év
Katolikus szemmel
A környezet védelme értékrendünk megújulását igényli
A társadalom, ahol otthon lehetünk...
Közösségekre és normákra van szükség
Sosem volt ilyen fontos a család
Nem feministákra, hanem "familistákra" van szükség
Élő egyház
Ferences jubileum a várakozás idején
Nyolcvan éve Zalaegerszegen
Adventi utak Krisztushoz
Magyar áldozatok emlékműve
Véradás a plébánián
Fórum
"A jóért, a boldogságért küzdeni kell"
Tisztikereszt Fésűs Éva kaposvári meseírónak
Múltidéző
Aki Istenről tanított
A civil szervezetek és az almaevők
Könyvespolcra
Köztünk élve, ismeretlenül
Az Olvasó írja
Hitoktatás
Fórum
A kereszt és a kard diadala
Emlékkiállítás Nándorfehérvárról
Akit a szekusok Magyarországon vertek agyon...
Pakocs Károly (1892-1966)
Fájdalmat okozó szavak
Magyar-szlovák terminológiai konferenciák az esztergomi Szent Adalbert Központban
Fórum
Jövőre is: hívom a családokat Szent Erzsébet követésére
A közönyösség mérgezett nyíl
Hetvenöt éves Budapest Belvárosában a Szent Család-templom
Ifjúság
Diákszavak ´56-ról
Középiskolás színjátszókörök találkozója Budapesten
Kicsiny lámpások
Kutató diákok konferenciája a Szent Margit gimnáziumban
Isteni logika
Egy rendhagyó lelkigyakorlat
Muzslyai fiatalokat láttak vendégül a szaléziak
REJTVÉNY
Kultúra
"Mintha mindig is itthon éltem volna..."
Beszélgetés Határ Győzővel
A Népopera balladája
Kilencvenöt éve nyílt meg az Erkel Színház
Ádvent gyertyája
Paletta
Fórum
Ötszáz éves tervek
Történetek a római Szent Péter-székesegyházról
Mozaik
"A test és a lélek mintagazdasága"
Kiállítás a bakonybéli bencés szerzetesközösség életéről
Van Gogh a Szépművészetiben
Egy apát, egy fráter, egy rom
Álmodik a múlt
A pesti Duna-parton

 

A hét szentjei

December 11. Szent I. Damazusz pápa

Hispániából származott, Liberius pápa diakónusa volt, akit 366-ban követett Szent Péter székében. Szakadárok és eretnekek ellen védelmezte az igaz tanítást. Az egyház egységéért sokat fáradozott, titkárát, Szent Jeromost bízta meg a Biblia fordításával. Megszervezte a vértanúk tiszteletét, összegyűjtötte életrajzi adataikat, és közel hatvan sírversben örökítette meg nevüket. Felkereste Philokalus kőfaragót, és e szavakkal fordult hozzá: "A márványod ragyogó, s a vésőd is úgy dolgozik, mint a legszebben író írnok tolla. Hirdesd velem együtt Isten csodálatos tetteit, amelyeket a vértanúkban keltett akkor, amikor legyőzhetetlen szeretetét a szívükbe véste. A kőtáblák majd a vértanúk sírját fogják ékesíteni, de arra kérjük Istent, hogy a mi nevünket is írja be az élet könyvébe!" 384-ben halt meg.

December 12. A guadalupei Boldogságos Szűz Mária


Szent Juan Diego látomásai alapján a Szűzanya megjelenésének helyén kicsi kápolna épült. 1709-ben készült el a régi bazilika, amely a háborús viszontagságok és földrengések miatt erősen megrongálódott. A mostani modern bazilika építését 1974-ben kezdeményezte a mexikói püspöki kar. A tizenkétezer hívőt befogadó bazilika kívülről egy óriási sátorhoz hasonlít, utalással Izrael vándor népére, az egyházra, melynek körében Isten egykor sátorban lakott a pusztai vándorlás idején. II. János Pál pápa már 1979-es, első útja alkalmával felkereste az új Mária-kegyhelyet, később pedig, 1990-ben több személyt itt avatott boldoggá. 2002. július 31-én itt avatta szentté a guadalupei látnokot, és ezekkel a szavakkal fejezte ki örömét: "Nagy örömmel jöttem e guadalupei bazilikába, Mexikó és Amerika mártír szívébe, hogy szentté avassam Juan Diegót, az egyszerű és alázatos bennszülöttet, aki megszemlélhette a tepeyaci Szent Szűz kedves arcát, amely annyira kedves Mexikó egész lakosságának."

December 13. Szent Lúcia szűz és vértanú

Európa-szerte, de Szicíliában különösen népszerű szent, Diocletianus császár idejében szenvedett vértanúságot. Szenvedéstörténetének számos részletét ismerjük. Tántoríthatatlan volt hitében, és ezért hosszú kínzások után karddal lefejezték. 1894-ben Syracusában tartott ásatások megerősítették, hogy már az V. század elején sírja közelében ismerték a sírfeliratát. Tiszteletének elterjedését igazolja az is, hogy Nagy Szent Gergely pápa ideje alatt a nevét bevették a Római kánonba (I. eucharisztikus ima), ahol ez ma is megtalálható.

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu