Felkínáljuk értékeink örökségét

Erdő Péter-interjú az Avvenirében

Az Avvenire Budapestről készült húszrészes riportsorozatának az 1956-os megemlékezésekről és az aktuális politikai helyzetről beszámoló zárócikke mellett október 27-én beszélgetést közölt Erdő Péter bíborossal.

Az interjúban Erdő Péter először azt a gyermekkori élményét idézi fel, amikor - négyéves korában - házukat tankok döntötték romba. "Mi, gyerekek, azt kérdeztük a felnőttektől: ťmiért lőnek?Ť Azt felelték: ťMert háború vanŤ. ťÉs ki van ellenünk?Ť - ťAz oroszokŤ, mondták. Megkérdeztem a szüleimet: ťKi van velünk?Ť - és ők sírva felelték: ťSenki!Ť"

Arra a kérdésére, hogy a múlt számbavétele lezárult-e, a bíboros úgy válaszolt: a felkelés alatt magyar oldalon Budapesten körülbelül húszezer volt az áldozatok száma, az orosz áldozatok számát azonban nem ismerjük. Ezért minden év novemberében szentmisét mutatnak be ‘56 halottaiért. "Valamennyiükért, mert az imádságban nem tehetek különbséget. Az ítélet Istenre tartozik".

A bíboros ezután arról beszélt, milyen visszhangra talált a kiengesztelődés iránti vágya. Elmondta: amikor a ‘90-es évek elején Borisz Jelcin orosz államfő Budapestre látogatva bocsánatot kért mindazért, ami ‘56-ban történt, szavaira hivatalosan senki nem válaszolt magyar részről. Az orosz ortodox egyház feje, II. Alekszij 1994-ben Esztergomban szintén bocsánatot kért. "Ezért éreztem erkölcsi szükségét, hogy ebben az évben válaszoljak erre, és az egész magyar egyházzal együtt kimondjam: igen, mi megbocsátunk."

Magyarország számára az EU-tagság a bíboros szerint lehetőség, hogy "felkínáljuk értékeink, ismereteink, emlékezetünk örökségét. Sajnos azonban olykor az a benyomásunk, hogy nyugaton vannak, akik kevésbé készek befogadni ezeket a nem anyagi természetű ajándékokat". A bíboros hangsúlyozta: a nyugatiaknak nem szabad megfeledkezniük egész népek kiirtásáról, és egy egész társadalom javainak államosításáról. "Hogyan lehet mindezt jóvá tenni, ha nem az irgalommal?" A negyven éven át kizsákmányolt népességgel szemben létezik egy erkölcsi értelemben vett "közös adósság" (debito pubblico), amit nyugaton nem mindenki lát.

Tart-e attól, hogy az EU által kért gazdasági áldozatok nyugtalanságot gerjeszthetnek - szólt a kérdés, amelyre a bíboros így válaszolt: "abban a pillanatban, hogy az egykori szovjet övezethez tartozott államok valamelyike kijelenti, hogy nem képes többé biztosítani a negyven éven át kihasznált nemzedékek számára a támogatásnak azon feltételeit, amelyeket a rezsim a ťfizetés részénekŤ tekintett - csődöt mond. Ezzel számolni kell, és nem lehet úgy gondolkodni, mint nyugaton, ahol nem fosztották és zsákmányolták ki a népességet. Hogyan vehet részt a szabad piacon az, aki elvesztette minden termelőeszközét, és hogyan állhatná a megmérettetést a nagy nemzetközi csoportokkal? Ezekkel a kérdésekkel szembe kell nézni" - hangsúlyozta a bíboros.

Hogy mit tehet az egyház Magyarország jövőjéért, a bíboros a remény korábban elképzelhetetlen jeleire példaként elmondta: míg korábban az állam nyári programokkal is gondoskodott a fiatalokról, mára csak a plébániák foglalkoznak velük, programjaikon fiatalok ezrei vettek részt. "A történelem tehát új kihívásokat és lehetőségeket hoz", amire példa a szeptember 17-én boldoggá avatott Salkaházi Sára története, aki zsidók százainak az életét mentette meg, s ezért életével fizetett. A katolikus egyház azokban az években legalább 25 ezer zsidó életét mentette meg, ami az áldozatok nagy száma mellett nem sok, azonban mindez "segít realizmussal tekinteni a múltunkra. Erre emlékezni annyi, mint részt venni az ťemlékezet megtisztításábanŤ, amire II. János Pál buzdított."

(Magyar Kurír)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu