|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Kell-e változtatni a vatikáni szerződésen? Kerekasztal-beszélgetés az új egyházpolitikáról A konzervatív-szabadelvű szellemi műhely, a Nézőpont Intézet október 27-ére Új egyházpolitika felé - Kell-e változtatni a vatikáni szerződésen? címmel - a témában érintett, különböző egyházakhoz, felekezetekhez tartozó vendégek részvételével - kerekasztal-beszélgetést szervezett, amelynek aktualitását az intézet munkatársai által nemrég összeállított vitairat adta. A beszélgetést megelőzően Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottságának elnöke és Csepregi András, az Oktatási és Kulturális Minisztérium egyházügyi titkárságának vezetője vázolta fel a vatikáni szerződéssel kapcsolatos meglátásait. Balog Zoltán saját szempontjából véleményezte a Szentszék és Magyarország között 1997-ben megkötött szerződést, amelynek pozitív és negatív összetevőiről egyaránt szólt. Pozitív hatásúnak tartja a szerződés létét, hiszen enélkül az egyházak - különösen a finanszírozást tekintve - még jobban ki lennének szolgáltatva a napi politikai csatározásoknak. Balog Zoltán ugyanakkor kritikával illette az egyházi kárpótlás ügyét, mondván, az felemásra sikerült. A környező országokban teljes kárpótlásban részesültek a vallási közösségek, nálunk a "funkcionalitás" fogalmának bekerülése a törvénybe szubjektív megítélés tárgyává tette azt, hogy melyik ingatlan jár vissza, és melyik nem. A szerződés kapcsán megszűnt az iskolai hitoktatás állami finanszírozása, pedig a gyerekek vallásos neveléséhez való jogáról - az egyházon keresztül - az államnak kell gondoskodnia. E nemzetközi szerződés súlya, jelentősége - és közjogi státuszából, a magyar egyház-állam viszony szabályozásának sajátosságai miatt - kötelező érvényűen vonatkozik az összes egyházként bejegyzett vallási közösségre is. Ratifikálása során számos olyan törvény született, amely nem igazodott a szerződésben foglaltakhoz, ezért a kiigazításokat, pontosításokat folyamatosan meg kellett tenni. Balog Zoltán annak a meggyőződésének adott hangot, miszerint a szerződés szövegének pontos értelmezésével lehetne továbblépni, és megoldani a jelenleg fennálló problémákat. Csepregi András először az egyik legégetőbb kérdésről, a közszolgálati tevékenységet ellátó egyházi intézmények normatív támogatásával kapcsolatos számítási anomáliákról szólt. Mint mondta, ez igazi "rémálom" azok számára, akik az egyeztetéseken részt vesznek. Az Egyházi Kapcsolatok Titkárságának vezetője szerint a helyzet idén sem lesz könnyebb, mint tavaly. Az összegek esetében különbség és ellentét van a Pénzügyminisztérium számai és a zárszámadási törvényben megjelent számok között. A sok baj mellett azonban eredmény, hogy a Pénzügyminisztérium és az Oktatási és Kulturális Minisztérium legalább egyeztet, s most is folynak a "finom hangolások", melyekkel az említett számszaki különbségek okaira igyekeznek rávilágítani. A kerekasztal alapkérdésére, vagyis hogy kell-e változtatni a vatikáni szerződésen, Csepregi András három rövid megjegyzéssel válaszolt: Az első: a megállapodáson nem kell változtatni. A második: ez nem azt jelenti, hogy nincs vele semmi tennivaló, hiszen maga a megállapodás tartalmazza: amennyiben gyökeresen megváltoznak a körülmények, amelyek között a megállapodást megkötötték, tárgyalások kezdeményezhetők az új körülményekhez történő igazítására. Végül: a tárgyalások végigvitelére egyedül és kizárólag a vatikáni-magyar vegyes bizottság jogosult, amely a remények szerint rövid időn belül feláll. E bizottság alakulásával meglesz a legális keret, amelyen belül mind az egyházi, mind a kormányoldal tetszése szerint tehet lépéseket. A katolikus egyház már megnevezte azokat, akiket e grémium tagjának javasol, és a névsor rövidesen a kormányoldalon is összeáll. (p-s)
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|