|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Liturgia Misztériumot ünnepelve A liturgiában több olyan szóval találkozunk, amelyek vagy idegenek (héber szó például az alleluja, görög a kyrie, a hozsanna, az eucharisztia, latin a glória). Ezeknek a sorát gyarapítaná a misztérium szó is, amelyet azonban sokszor titoknak fordítva találunk meg. Már a mise elején is az Úr titkainak ünneplésére hív bennünket, és az eucharisztikus imádság közepén, az úrfelmutatás után is "hitünk szent titkára" figyelmeztet a miséző pap. Milyen titok az, amelyet ünnepelni kell, milyen titok az, amelyet hirdetünk (gondoljunk arra, mit is válaszolunk az úrfelmutatás után: "halálodat hirdetjük")? Semmiképpen sem abban az értelemben titok, ahogy a kislányok barátnőjükre bízzák fülbe súgva kis életük fontos eseményeit, amelyből a többi barátnő kirekesztve marad azáltal, hogy kettejük titkává nyilvánítják. A misztérium már az ókori vallási nyelvezetben a kevesek számára nyitott kultusz tudnivalóit jelentette, és igeként az ebbe való beavatást, bevezetést jelentette. A misztagógia a titok feltárulásának és megértésének útja. A Bibliában jelentése módosult, és Isten üdvözítő tervét jelenti, amelyet az adott történelmi eseményben a próféták értelmeznek és tárnak fel a kortársak számára (lásd: Ám 3,7). Az üdvösségterv legnagyobb csodája azonban Jézus Krisztus megtestesülése és megváltó halála, feltámadása, mennybemenetele. Ebben az értelemben az Újszövetség misztériuma a Jézus Krisztusban érkező üdvözítő terv. Ennek leszünk részesei a szentmisében és a szentségekben. Jézus misztériuma sem érthető azonnal, avatatlan fül számára. Fontos az abba való bevezetés és magyarázat, a belépés útja. Azonban nem elrejteni való titok, hanem olyan, amelyről Szent Pál azt mondja: "Ennek lettem a szolgája" (Kol 1,25). Amikor a liturgiában titokról hallunk, tudjuk, hogy nem másról van szó, mint Isten üdvözítő akaratáról, amelynek részesei és hirdetői lehetünk. Akarjunk is azok lenni! Füzes Ádám
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|