"Családi" ünnep

A Szent Istvánról nevezett Magyar Szalézi Tartományban minden évben január végén egy központi ünnepségen emlékeznek meg a rend alapítójáról. Ilyenkor együtt örvendezik az egész szalézi család: szerzetes papok, testvérek és nővérek, világiak és természetesen a fiatalok. Idén az óbudai szalézi tartományfőnökségen január 28-án ünnepelték Don Boscónak, az ifjúság atyjának és nevelőjének égi születésnapját.

A megemlékezés ünnepi szentmisével kezdődött a zsúfolásig megtelt óbudai Segítő Szűz Mária szalézi templomban, melynek szónoka Msgr. Ludwig Schwarz Ausztriából, a régi ismerősként köszöntött linzi szalézi püspök. Beszédében megemlékezett Don Bosco munkásságáról, elhelyezve őt kora társadalmi és gazdasági változásai között. Hangsúlyozta a fiatalok között végzett munkájának jelentőségét, és kiemelte, hogy művének sikerét annak köszönhette, hogy nagy szeretetet táplált az eucharisztikus Jézus iránt, és bensőséges kapcsolat fűzte Szűz Máriához. - Aki azt akarja, hogy az élete jól sikerüljön, annak a szívébe kell vésnie ezt, és fel fogja ismerni, hogy ma is léteznek csodák. - mondta a linzi püspök.

Az ünnep örömét növelte, hogy a Szalézi Munkatársak Egyesülete két új taggal bővült: a szentmise keretében egy csepeli testvérpár, Semegi Ágnes és József tett munkatársi ígéretet. Családjukban ők már a harmadik nemzedék, aki ígérettel köti magát a szaléziakhoz - szüleik és nagyszüleik is szalézi munkatársak.

A szentmise végén még egy ünnepi eseményre került sor: kiosztották az öt éve alapított Don Bosco-díjat, melyet olyan személyeknek adományoznak, akik több éve odaadó munkával szolgálják a tartomány érdekeit. Havasi József tartományfőnök idén Némethi Sándornénak, a szalézi fenntartású intézmények gazdasági felelősének adta át ezt a megtisztelő elismerést.

A szentmise után az ünneplés tarka műsorral folytatódott a Salesianum dísztermében, melyet Mészáros György tartományi vikárius vezetett. Felidézte Don Bosco édesanyja, Margit mama alakját, akire idén, halálának százötvenedik évfordulóján különös szeretettel emlékeznek a szaléziak, ráirányítva a figyelmet a családra, mint az élet, a szeretet és az emberré válás elsődleges helyére. A műsor a kazincbarcikai Don Bosco Szakiskoláról szóló bemutatóval kezdődött, aztán a szalézi intézmények tanulói léptek fel jelenetekkel, énekkel, zeneszámmal. Az ünnepséget a négy vietnami szalézi vidám éneke zárta, majd a tartományfőnök szeretetvendégségre hívott minden jelenlévőt.

Az egész ünneplés alatt érezhető volt az a derűs, optimista, családias hangulat, ami annyira jellemző a szaléziakra. A határozott és megvidámító szeretet, a munka, az Isten iránti érzék, az értelmesség, a bátorság és az együtt cselekvés élvezete a rendalapító azon személyiségjegyei, melyek meghatározóak minden szalézi számára. Don Bosco nem egyszerűen egy szerzetesrendet alapított, hanem egy "családot", melynek a szerzetesek mellett a világiak is teljes értékű tagjai, akik szalézi szellemben dolgoznak a közös cél - a fiatalok oktatása és nevelése - érdekében, osztozva a lelkiség ajándékaiban, és figyelve egymásra, élvezve ezt a munkát és az együttlétet.

Szöveg és kép:

Lengyel Erzsébet

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu