A lengyel kormány esélyei

Tanulságos beszélgetésre került sor január 26-án a budapesti Lengyel Intézet zsúfolásig megtelt dísztermében. A száz napja megalakult új lengyel kormány eddigi lépéseiről és jövőjéről gondolkodott hangosan Estefán Zsolt, a Heti Válasz című lap külügyi rovatának vezetője, Bába Iván, volt varsói magyar nagykövet, illetve az Ozon című lengyel hetilap két munkatársa: Grzegorz Górny főszerkesztő és Wojciech Wencel politikai elemző. Az Ozon egy éve megjelenő jobboldali kiadvány, amely szándéka szerint kendőzetlenül ír a minket körülvevő világról. Szerepét tekintve olyan, akár a légköri ózon, amely az életadó levegőből keletkezik elektromos kisülések révén, vihar idején.

Mint ismeretes, a múlt év őszén lezajlott lengyel parlamenti választásokat a kereszténydemokrata irányultságú Jog és Igazságosság (PiS) párt nyerte - alig néhány százalékkal megelőzve a Polgári Platform (PO) tömörülést. E két nagy párt a voksok több mint hetven százalékát gyűjtötte be. A korábban kormányzó szocialista (posztkommunista) párt mindössze tizenkét százalékot kapott, és a lengyel parlament, vagyis a szejm egyetlen baloldali csoportosulását jelenti. Mindez komoly üzenet, alkalmas példamutatás lehet a magyar választópolgárok számára, az áprilisban esedékes honi választások előtt. Annál is inkább, mert a magyar értelmiség jelentős része hagyományosan figyelemmel kíséri a Lengyelországban zajló folyamatokat - már csupán a két nemzet történelmi egybefonódása miatt is. "Vigyázó szemetek Varsóra vessétek!" - mondhatjuk Batsányi János felhívása után szabadon. S az is tanulságos lehet számunkra, hogy a lengyel választópolgároknak alig negyven százaléka ment el szavazni...

A szoros választási eredmény miatt kézenfekvő lett volna a két nyertes közötti nagykoalíció. Mivel ez sajnálatosan elmaradt, a Jog és Igazságosság párt Kazimierz Marcinkiewicz vezetésével alakított kormányt. (Hozzátehetjük: a választások után lezajlott köztársaságielnök-választáson is e párt jelöltje győzött, Lech Kaczynski személyében.) A kisebbségben működő, illetve különféle alkalmi koalíciókra támaszkodó kormány meglepő hatékonysággal látott munkához. Egy hónapon belül megalkották és elfogadtatták az új lengyel sajtótörvényt - ez más kormánypártoknak korábban teljes ciklusokon keresztül nem sikerült. Az ígéretekhez hűen megkezdődött a titkosszolgálatok leépítése, illetve részleges felszámolása. A korrupcióellenes hivatal felállítása pedig jelentős lépés a társadalmi igazságérzet felé. Minden jel arra mutat tehát, hogy az új kormány következetesen végig kívánja vinni a kitűzött programját, s ez meghozza gyümölcsét. A közvélemény- kutatások szerint jelenleg ötven százalékkal több szavazatot kapnának, mint három hónappal ezelőtt. Ilyen támogatottság mellett felmerül annak lehetősége, hogy előrehozott választások keretében stabilizálják helyzetüket, immár nem kisebbségben kormányozva.

A lengyel szakértők végül egy meglepő felmérésről számoltak be. A rendszerváltás után mindenki arra számított, hogy a globalizáció térnyerésével a fiatalság egyre liberálisabb lesz. Ezzel szemben most bebizonyosodott: a mai lengyel huszonévesek konzervatívabbak, mint a tíz évvel ezelőtti huszonévesek voltak. Öt százalékkal többen gyakorolják vallásukat, ellenzik az eutanáziát és a homoszexuálisok házasságát. A szociológusok a "4 R" nemzedékének nevezik őket, értékrendjüket négy olyan szóval jellemezve, amelyek lengyelül mind r-rel kezdődnek: vallás, család, piac, józan ész. De más szociológiai fogalom is született a mai lengyel fiatalokról: ők a "JP II" nemzedék, vagyis II. János Pál pápa lelki gyermekei.

Vajon elmondhatjuk-e ugyanezt a magyar huszonévesekről?

Zsille Gábor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu