|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Katolikusok részvétele és magatartása a politikai életben A Hittani Kongregáció dokumentuma (2. rész) A civil társadalom ma egy összetett kulturális átalakuláson megy keresztül, és ez a korszakváltás az új dolgok iránti bizonytalanságot eredményezi. Korunk közismert nagy vívmányai megkövetelik, hogy átgondoljuk azt az utat, amelyet az emberiség az életfeltételek biztosításában és fejlődésében megtett. A fejlődő országok iránti növekvő felelősségérzet kétségkívül fontos jele annak, hogy nagyobb a közjó iránti érzékenység. Ugyanakkor azonban nem hallgathatunk azon reális veszélyekről, amelyeket a törvényhozás által előidézett bizonyos tendenciák jelentenek a társadalomban, és nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezeknek a jövő generációra kifejtett hatását sem. Manapság létezik egyfajta kulturális pluralizmus, amely a megfogalmazásban és az erkölcsi pluralizmus elméletében és annak védelmében nyilvánul meg, és amely jelzi a józan ész és a természetes erkölcsi törvények alapelveinek hanyatlását és leépülését. Továbbá nemritkán hallható a közbeszédben, hogy az ilyen etikai pluralizmus a demokrácia legfontosabb előfeltétele. Következésképpen a polgárok teljes autonómiát követelnek erkölcsi választásaik tekintetében, és a törvényhozók tiszteletben tartják ezt a választási szabadságot olyan törvények megszavazásával, amelyek elvetik a természetes erkölcsi elveket és rövid életű kulturális és morális irányzatokat eredményeznek, mintha az élet minden lehetséges szemléletmódja azonos értékű volna. Ugyanakkor tévesen hivatkoznak a tolerancia értékére, amikor a polgárok nagy csoportjától elvárják, hogy ne alapozzák a társadalmi és politikai életben való részvételüket - a demokráciában mindenki számára rendelkezésre álló törvényes eszközök használatával - az emberi személyről és közjóról alkotott saját nézeteikre. A XX. század története gazdagon bizonyítja, hogy igazuk volt azoknak a polgároknak, akik észrevették a relativizmusnak és vele annak a nézetnek a hamisságát, amely szerint nincsen olyan, az emberi személy természetében gyökerező erkölcsi törvény, amely az emberi megismerést vezérli, és amelynek a közjó és az állam alá van vetve. (Folytatjuk.)
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|