Uj Ember

2005.05.08
LXI. évf. 19. (2960.)

Rádió-
és tévéműsor-
melléklettel!

Főoldal
Címlap
A múlt sebeiről Mindszenty sírjánál
A pápa köszöntötte az ortodox egyházakat
Taizé lelke
Roger testvér kilencvenéves
Árvíz idehaza és a határon túl
Országos gyűjtés május 22-én a katolikus templomokban
Az első ember
Lelkiség
Az igazi tanítvány
Szentírás-magyarázat
A húsvéti ünnepkör müsztagógiája
Homíliavázlat
A zsoltárok
LITURGIA
A szentségimádásról
A hét liturgiája
Katolikus szemmel
A "futottak még" kategóriába tartozunk
Beszélgetés Fasang Árpád volt Unesco-nagykövettel
"Jaj a legyőzöttnek!"
Hatvan éve fejeződött be a második világháború
A diplomás és az értelmiségi
Élő egyház
Köszönet a sajtónak
Az országfelajánlás évfordulóján
Teret neveztek el II. János Pálról
Költők a Megtört Kenyérről
A nyertes szerzők:
Megújult Fülöpszállás katolikus temploma
Hibaigazítás
Élő egyház
Joseph Ratzinger
Tanári évek és a II. vatikáni zsinat
Fórum
A hercegprímás emlékezete Londonban
Ötvenéves az angliai magyar egyházközség
Lesz-e templom Anna-réten?
Erdő Péter bíboros nyilatkozata
Ünnepi album a hercegprímás tiszteletére
Ünnep
"Sem hanggal, sem beszéddel"
"Ez a kis tavasz!"
Pápai látogatás Taizében
A pincekápolna csendje
Imaórák Budapesten
Roger testvér II. János Pál pápáról
Fórum
Az idei téma: a tű foka...
"A filozófia az életem!"
Weissmahr Béla jezsuita szerzetes emlékére
A "Nagy Könyv"
avagy az olvasás ideje
Fórum
"A küldetésünk saját családunkban kezdődik"
Egyházmegyei fórum közösségeink társadalmi szerepéről
Ahol a gyermekeké a főszerep
Országos babatalálkozó Lakitelken
A szent keresztnél
Tavaszi búcsú Péliföldszentkereszten
Nem zár ki senkit
A Nagycsaládosok Országos Egyesületének rendezvénysorozata
Ifjúság
Szólj hozzá!
Nagymaros a keresőknek
Készüljünk együtt a május 21-i találkozóra!
Isten furcsa matematikája
Nemeshegyi Péter jezsuita szerzetes a reményről
Mindennapi kenyerünk
Alázat
REJTVÉNY
Kultúra
Jubileumi szezon - "állóhelyről"
Fél évszázada nyílt meg újra a bécsi Staatsoper
Szent asszonyaink emlékei Európában
Fotódokumentációs kiállítás a Várban
Paulo Coelho vallomásai
PALETTA
Fórum
Erősíteni a gyökereket
Központista papnövendékek zarándoklata a Felvidéken
Mozaik
Műalkotás, ahol jelen van Isten
Orosz fémikonok az Iparművészeti Múzeumban
Magyar templomok Rómában
Gránitz Miklós fotóművész kiállítása
Bélyegek II. János Pál pápáról
Virágba borul a zanót

 

A diplomás és az értelmiségi

Tizenhárom éve utazom egy bizonyos vonalon. Szinte még gyerek voltam, amikor először szálltam vonatra. Néhány hete ismét a sínek mellett álltam, hogy útnak induljak. Péntek este volt. Az utasok többsége egyetemista, főiskolás. Szépek, fiatalok és nagyhangúak. A kupéban rajtam kívül egy erősen szőke főiskolás leányzó ült erősen kigyúrt barátjával. Miután elhaladtunk egy nagy, kivilágított épület mellett, a szőke kíváncsiságának adott hangot a létesítmény mibenlétét illetően. A kigyúrt, aki válaszában a maga szintjén kezelte barátnőjét, ezt a felvilágosítást adta: Az? Az az új művészetek háza. Aszitted, pláza, mi? Így kezdődött és folytatódott a csevely a két fiatal között az élet és a felsőoktatás ügyeiről. Egy ideig szórakoztatott, aztán egyre inkább elszomorított a stílus, a téma, a meg igekötővel ellátott felszólító módú ige gyakori használata. Lapozgattam a könyvem, nézegettem a jegyem. Vártam a kalauzt.

Megérkezett. Ismerős volt. Még gimnazista voltam, amikor a jegyeket kezelte, de már évek óta nem láttam. Most újra ezen a vonalon dolgozott. Örültem neki. Miután a kigyúrt jegyét is lekezelte, kérdezett tőle valamit. Amire csak ez a felháborodott tanács érkezett: Jobb lenne, ha megtanulnál olvasni, mer´ rajta van az igazolványon. A kalauz nem szólt semmit. Visszaadta a jegyet. És hosszan a szemembe nézett. Nem tudom, megismert-e. S ez nem is fontos. Én tudtam, ő kicsoda. Tudtam, ő az, aki jó tíz évvel ezelőtt felfigyelt arra, mit olvasok. S akivel ezután megállóról megállóra versekről, költőkről, irodalomról beszélgettünk. Ő az, aki büszke arra, hogy a neve megegyezik egy magyar íróéval. S ő az, akitől először hallottam a bölcsről, akit úgy hívtak: Hamvas Béla. Ő az, aki biztosan tud és szokott is olvasni.

A vonat megállt, állomásra ért. A kalauz leszállt. Ott maradtam a fülkében. Néztem a szőkét és kigyúrt társát, leendő diplomás útitársaimat. És láttam, ahogy a kinti sötétben zöld jelzést ad egy férfi, egy értelmiségi.

Koncz Veronika

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu