A szentségimádásról

Az ima és a kereszténység nem teória és nem ideológia. Titok. Messze több minden fogalmunknál, minden tudásunknál, vágyunknál és érzésünknél. Kimeríthetetlen misztérium. Egy élet kevés ahhoz, hogy befogadjuk teljesen Isten titkát, de csodálatos ajándékként életünk az örök élettel folytatódik, amikor majd színről színre láthatjuk azt, akit most tükör által homályosan a szent színek alatt szemlélünk.

Mivel az oltáriszentségben Isten alázata lesz nyilvánvalóvá, az alázatosaknak már itt egyre teljesebben feltárul a köztünk lévő Jézus titka.

Szemlélni - azt jelenti, befogadni, és nem kisajátítani. Ha szeretettel szemlélek valakit, akkor nem manipulálom, nem akarom irányítani az én terveim szerint. Sokszor elimádkozzuk: "legyen meg a te akaratod", de nekünk mindig van jobb ötletünk, és nagyon várjuk, hogy a Jóisten azt fogja tenni, amit mi akarunk. Amikor mégsem az történik, amit szeretnénk, akkor a szívünk fellázad. Amikor pedig szeretettel szemlélem azt, aki szeret, akkor egyszerűen csak befogadom. Azt akarom, hogy betöltsön, hogy a jelenlétével átjárjon.

Szeretettel. Mit jelent ez? Kapcsolatot, ami soha nem lehet személytelen. A Jézus Krisztussal való kapcsolatban nem lehetek külső néző vagy döntőbíró. Megosztom vele, aki jelen van, a dolgaimat, érzéseimet, gondolataimat, emlékeimet, ötleteimet, terveimet, jövőmet és jelenemet, és meghallgatom az ő véleményét.

Ebben a kapcsolatban semmit sem rejthetek el előle magamból. Isten jobban szeret engem, mint én magamat. Személyes érdekem, hogy kiszolgáltassam magam neki, különösen azokon a területeken, amelyeket szégyellek, titkolok, amelyek életem sötétségei, és én sem ismerem ki magamat bennük. Ebben a kapcsolatban semmi nem lehet magánügy, itt még a tudatalatti is ismertté lesz.

A szeretet számára semmi sem lehetetlen, de mindig kölcsönös kell hogy legyen. Isten megvárja, hogy kész legyek magamat teljesen átengedni szeretetének, és akkor olyan dolgokat tapasztalhatok meg, amelyeket azelőtt soha.

Ebben a szeretetben meggyőződhetek arról, hogy a szeretet számára és Isten számára semmi sem lehetetlen, még az én életemben sem. Ha ebbe a szeretetbe belemegyek, akkor ki kell mondanom: tégy velem, amit akarsz, mert te vagy az én Atyám. Ha komolyan veszem a szeretetét, akkor végre föladom, hogy én írjam elő hol, hogyan és mit változtasson meg bennem.

Természetesen szabad kérni és vágyakozni, de mindezt Jézus nevében fejezem ki, és soha nem kívánok olyan dolgokat, amelyek ellenére vannak. Ő mondja: aki szeret, annak kinyilatkoztatom magamat.

Nemcsak önmagunk miatt megyünk szentségimádásra, nemcsak a Jézussal való személyes találkozás ajándékáért, hanem másokért, a test többi tagjáért is. Egy testnek vagyunk a tagjai, és minél jobban átjárja a tagokat Isten szeretete, annál inkább akarnak másokért élni, és másokat szolgálni. Ezért a szentségimádás szolgálat is. Ugyanazt tesszük, amit azok, akik az evangéliumi történetben leengedték a tetőn keresztül Jézus elé béna társukat. Közbenjárunk másokért, csendben odavisszük Jézus elé azokat, akik szükséget szenvednek, vagy akiket a szívünkbe zártunk. Megvalljuk Istennek, hogy nem tudjuk megoldani életüket, és még azt sem tudjuk, mire volna igazán szükségük. Nem tehetünk jobbat, mint Isten szeretetébe helyezzük őket.

Varga László

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu