Uj Ember

2005.05.08
LXI. évf. 19. (2960.)

Rádió-
és tévéműsor-
melléklettel!

Főoldal
Címlap
A múlt sebeiről Mindszenty sírjánál
A pápa köszöntötte az ortodox egyházakat
Taizé lelke
Roger testvér kilencvenéves
Árvíz idehaza és a határon túl
Országos gyűjtés május 22-én a katolikus templomokban
Az első ember
Lelkiség
Az igazi tanítvány
Szentírás-magyarázat
A húsvéti ünnepkör müsztagógiája
Homíliavázlat
A zsoltárok
LITURGIA
A szentségimádásról
A hét liturgiája
Katolikus szemmel
A "futottak még" kategóriába tartozunk
Beszélgetés Fasang Árpád volt Unesco-nagykövettel
"Jaj a legyőzöttnek!"
Hatvan éve fejeződött be a második világháború
A diplomás és az értelmiségi
Élő egyház
Köszönet a sajtónak
Az országfelajánlás évfordulóján
Teret neveztek el II. János Pálról
Költők a Megtört Kenyérről
A nyertes szerzők:
Megújult Fülöpszállás katolikus temploma
Hibaigazítás
Élő egyház
Joseph Ratzinger
Tanári évek és a II. vatikáni zsinat
Fórum
A hercegprímás emlékezete Londonban
Ötvenéves az angliai magyar egyházközség
Lesz-e templom Anna-réten?
Erdő Péter bíboros nyilatkozata
Ünnepi album a hercegprímás tiszteletére
Ünnep
"Sem hanggal, sem beszéddel"
"Ez a kis tavasz!"
Pápai látogatás Taizében
A pincekápolna csendje
Imaórák Budapesten
Roger testvér II. János Pál pápáról
Fórum
Az idei téma: a tű foka...
"A filozófia az életem!"
Weissmahr Béla jezsuita szerzetes emlékére
A "Nagy Könyv"
avagy az olvasás ideje
Fórum
"A küldetésünk saját családunkban kezdődik"
Egyházmegyei fórum közösségeink társadalmi szerepéről
Ahol a gyermekeké a főszerep
Országos babatalálkozó Lakitelken
A szent keresztnél
Tavaszi búcsú Péliföldszentkereszten
Nem zár ki senkit
A Nagycsaládosok Országos Egyesületének rendezvénysorozata
Ifjúság
Szólj hozzá!
Nagymaros a keresőknek
Készüljünk együtt a május 21-i találkozóra!
Isten furcsa matematikája
Nemeshegyi Péter jezsuita szerzetes a reményről
Mindennapi kenyerünk
Alázat
REJTVÉNY
Kultúra
Jubileumi szezon - "állóhelyről"
Fél évszázada nyílt meg újra a bécsi Staatsoper
Szent asszonyaink emlékei Európában
Fotódokumentációs kiállítás a Várban
Paulo Coelho vallomásai
PALETTA
Fórum
Erősíteni a gyökereket
Központista papnövendékek zarándoklata a Felvidéken
Mozaik
Műalkotás, ahol jelen van Isten
Orosz fémikonok az Iparművészeti Múzeumban
Magyar templomok Rómában
Gránitz Miklós fotóművész kiállítása
Bélyegek II. János Pál pápáról
Virágba borul a zanót

 

LITURGIA

A zsoltárok

(Az imaórák liturgiája - 13.)

Az imaórák liturgiája jelentőségének, az egyes imaórák részeinek tárgyalása után a III. fejezet a liturgikus imaórák egyes elemeivel foglalkozik. Természetes, hogy először a leggyakrabban előforduló zsoltárokkal foglalkozik.


A zsoltárok általános jelentőségét abban látja, hogy az Ószövetségnek e Szentlélektől ihletett költeményei csodálatos erővel rendelkeznek. Képesek az embert Istenhez emelni, hálaadásra indítani az élet könnyebb napjaiban, de vigasztalni és erősíteni a nehézségek közepette.

Azonban ezeknek a költeményeknek az imádkozása sok keresztény számára gondot jelent. Krisztus Urunk eljövetelével egy új világot teremtett, amelybe nem férnek bele mindig a zsoltárokban szereplő gondolatok. Ezért sokaknak problémát jelent önmagában a zsoltárok imádkozása. Azonban kétségtelen, hogy a Szentlélek, aki zsoltárok szerzőinek a sugalmazója volt, segít a jó szándékú imádkozónak vagy énekesnek. Igazi megközelítésükhöz szükség van bizonyos előképzésre, és érdemes foglalkozni értelmezésükkel is.

A zsoltárok dicsőítő költemények, a héber szó jelentése: a dicséret énekei, a görög nyelvből "énekek hárfakíséretre" szavakkal fordítható. A zenei jelleg az irányadó, mert foglalkoztatják ugyan a hívő értelmét, de elsősorban a zsoltárt éneklők szívének megindítására törekednek.

A zsoltárok helyes imádkozásának módszerére is tesz javaslatot ez a bevezető. Versről versre kell haladni, és készséges szívvel választ adni, amit a Szentlélek vár az imádkozótól. Így megvalósul az Isten fölségének kijáró tisztelet, de megvalósul a lélek öröme és a szeretet édessége is.

A költő a maga nevében szól, sokszor felidézi Izrael történetét, de megszólaltatja Istent, az embereket, sőt még Isten ellenségeit is. Az imádkozóra is hatással van az elmondott szöveg, hatása alá kerül, érzelmeket vált ki belőle. Bár megírásuktól több mint kétezer esztendő választ el, de annyira az emberi életből fakadnak, hogy azok ma is időszerűek. Ugyanakkor megéli a zsoltározó azt is, hogy az egyház nevében is imádkozik. Így imádságával nem marad egyedül, hanem az egyház közösségéhez tartozónak érzi magát.

Nagy jelentősége van a zsoltárok értelmezésének. Erre tekintettel volt az egyház mindig, különösen az ünnepeken. Ma, Urunk mennybemenetelének ünnepén a dicsőítő és magasztaló szövegű zsoltárokat imádkozzuk. Az ünnephez kacsolódóan különösen méltó az oly sokszor imádkozott zsoltár éneklése: Így szólt az Úr az én Uramhoz: "Jobbom felől foglalj helyet, míg én ellenségeidet zsámolyul vetem lábad elé."

Verbényi István

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu