Velük maradt mindhalálig

Hatvan évvel ezelőtt a megszálló szovjetek oldalán bolgár csapatok is harcoltak. Gyékényesnél ők szorították vissza a németeket. A falu főutcáján özönöltek be, egy magányos tiszt igyekezett feltartóztatni őket jól megválasztott lesállásából. Sokakat leterített, köztük egy tisztet is. Azután őt is eltalálták. A feldühödött csapat váltig kereste az ellenállót, de német bajtársai elvitték a holttestet. A bolgárok senkit sem találtak a kihalt udvaron. A ház lakói az istállóba zárkóztak, a kiabálásra sem jöttek elő. Ekkor a katonák átlőtték az ajtót, tehenet, embert megsebesítve. Végül az egész falu népét kiterelték a községből kivezető útra.

Két pap volt köztük, egy menekült ferences és Martincsevics Pál, a plébános. Húsvétvasárnap volt, de nekik nagypéntek kezdődött. A reszkető tömeghez lóháton érkező bolgár bojár végigmérte az ellenálló falu népét, majd pisztolyát előhúzva hidegvérrel lepuffantotta a ruhájukról könnyen felismerhető papokat. Azok rögtön földre buktak. Ekkor a tiszt is leszállt fehér lováról, s az áldozat cipőjét jobbnak vélve, lehúzta róla, és helyette a sajátját hagyta a tetem mellett. A lakosságot elhajtották a szomszéd faluba, a házaikat pedig kifosztották. Korábban, a front közeledtével a magyar honvédség teherautót küldött a plébánosért, hogy mint különösen veszélyeztetett személyt elmenekítsék. Nem fogadta el az ajánlatot. Nem akarta magára hagyni a híveit. Velük maradt mindhalálig.

Unger Zsuzsa

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu