A konklávéról

Maga a szó - konklávé - arra a zárt helyre, a Sixtus-kápolnára vonatkozik, ahol a választójoggal rendelkező bíborosok összegyűlnek, de a pápaválasztó bíborosi testületet és végül a választás szigorúan meghatározott folyamatát is jelenti.

A konklávé kezdetének időpontját a hatályos törvények a Szentatya halálát követő 15. és 20. nap között határozzák meg. A konklávé befejezésének időpontjáról értelemszerűen nincs semmiféle rendelkezés.

A pápaválasztásra a bíborosi testületen kívül semmilyen más egyházi vagy világi testület nem lehet befolyással.

Választójoggal rendelkező bíborost a pápaválasztástól semmiféle okból nem lehet eltiltani.

Ha egy bíboros egészségügyi okból elhagyni kényszerül a konklávét, szavazati joga csak átmenetileg szünetel, és a konklávéba - kérésére - ismét visszafogadást nyer. Ha azonban valaki a pápaválasztó bíborosok közül ilyen indíték nélkül elmulasztja a konklávé helyére történő belépést vagy onnan - munkáját megszakítva - idejekorán távozik, a bíborosi testület az ő részvétele és szavazata nélkül folytathatja tevékenységét, anélkül, hogy az illetőre várakozni kényszerülne. Ilyen esetben a meg nem jelent vagy eltávozott bíboros visszafogadására sincs mód.

A testületileg elismert egészségügyi indokon kívül más - súlyos - indítékot is elfogadhat a Szent Kollégium valamely bíboros átmeneti távolmaradására, majd visszatérésére, de ehhez a testület többségi szavazata szükséges.

A külvilággal történő bármely természetű kapcsolatfelvétel a pápaválasztásban részt vevő kardinálisok számára tilos. Nem írhatnak vagy fogadhatnak levelet, nem telefonálhatnak, nem olvashatnak újságot, nem hallgathatnak rádiót, nem nézhetnek televíziót és sem személyes, sem kommunikációs eszköz útján nem érintkezhetnek a kívülállókkal. A Szent Márta Ház - ahol a pápaválasztó bíborosok a konklávé idején laknak - és a Sixtus-kápolna közötti útvonalon senki nem szólhat hozzájuk, semmilyen módon nem válthat velük üzenetet.

A fenti szabályok betartásán és a pápaválasztás titkosságán a pápai kamarás, valamint a bíborosi testület három rendjéből - úgynevezett püspöki rendű, papi rendű és diakónus rendű bíboros - háromnaponként kisorsolt segédkardinális őrködik.

A Sixtus-kápolnába a pápaválasztó bíborosokon kívül belép a Szent Kollégium titkára, a pápai szertartásmester és a ceremoniáriuszok. Választási fordulóra délelőtt és délután két-két alkalommal kerül sor, kivéve az első napot, amikor egyetlen szavazásra kerül sor, a nyitónap délutánján. A szavazási procedúra három részből áll: egy előkészületi részből, a tényleges szavazásból és végül egy levezető szakaszból. Minden választási forduló előtt a bíborosok meghallgatják Isten Igéjét, és közös imádsággal készülnek fel munkájukra. Ez idő alatt a pápai szertartásmester, a bíborosi kollégium titkára és a ceremoniáriuszok ellenőrzik, hogy a szavazáshoz minden szükséges eszköz hiánytalanul és rendben rendelkezésre áll. A szavazólapokat ezt követően a ceremoniáriuszok osztják szét a bíborosok között, mindenkinek két-három példányt, hogy ha elvétik valamelyiknek a kitöltését, a másikon javíthassanak. A szavazás lebonyolítását sorsolással kiválasztott bíborosok felügyelik. Miután alkalmi bizottságuk összeállt, elhangzik a felkiáltás: "Extra omnes!" Ezt követően a pápai szertartásmester, a titkár és a ceremoniáriuszok elhagyják a Sixtus-kápolnát és a rangban utolsó (azaz legkevesebb ideje kinevezett) diakónus-bíboros kulcsra zárja az ajtókat, a konklávé latin elnevezése innen származik. A kulcsok nála maradnak ajtónyitásig. A pápai szertartásmester, a titkár és a ceremoniáriuszok a Sala Regiában maradnak, amit a Svájci Gárda kívülről ugyancsak kulcsra zár. A bíborosok személyi titkárai, segítői visszavonulnak a Szent Márta Házba, és ott várják meg a szavazás végét.

A szavazólapon egyetlen név szerepelhet, ellenkező esetben az a szavazat érvénytelen. Jól olvasható, de lehetőség szerint nem felismerhetően személyhez köthető betűkkel kell írnia minden bíborosnak. A szavazólapot kétszer kell összehajtani, majd láthatóan felmutatni és végül az oltárra helyezett szavazóurnába dobni. Szavazáskor minden bíboros esküt tesz, majd miután főhajtással tisztelgett az oltár előtt, visszatér a helyére.

A szavazást követően megszámlálják a szavazólapokat, és abban az esetben, ha azok száma nem egyezik a szavazók számával, az öszszes cédulát elégetik, és új szavazásra kerül sor.

A három szavazatszámláló, akiket sorsolással választott a bíborosi testület saját soraiból, minden egyes lapot külön-külön ellenőriz, majd a harmadik a jelölt nevét hangosan felolvassa. A jelöltekre adott voksok számát külön lapon tartják nyilván, hogy az arányokat utána megállapíthassák. A szavazólapokat és az eredményt ezt követően a szavazatszámlálókhoz hasonlóan kisorsolt három ellenőr vizsgálja át.

A szavazás végeztével - ha szükséges a második forduló lebonyolítását követően - a pápaválasztó bíborosok minden náluk lévő papírt és felhasználatlan szavazócédulát átadnak a pápai kamarásnak és a segédbíborosoknak.

Ezt követően a diakónus bíborosok rendjének rangban utolsó tagja beengedi a pápai szertartásmestert, a titkárt és a ceremoniáriuszokat, hogy az ő segítségükkel megtörténhessen a szavazólapok és minden más feljegyzés elégetése. Két szavazás esetén ezeket együttesen égetik el a második forduló után.

Sikertelen szavazás esetén gondoskodni kell olyan anyagról, amelynek köszönhetően az elégetést kísérő és a Sixtus-kápolna kéményéből felszálló füst színe bizonyosan fekete lesz. Sikeres pápaválasztás esetén a Sixtus-kápolnából felszálló fehér füst mellett a Szent Péter-bazilika harangjai is megszólalnak majd.

Kovács Gergely

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu